Kedves Olvasóm! Mikor éppen három hónapja egy hosszú gondolkodás után eldöntöttem, hogy blogot szeretnék írni, elsősorban az motivált, hogy így segítsek magamnak feldolgozni a meddőségi vizsgálatok, kezelések alatti traumákat, és kimászni abból a mély gödörből, amibe a csalódások sodortak. Tulajdonképpen egy kísérlet volt, ugyanis szerettem volna a saját lelkemet meggyógyítani, miközben láttam, hogy lehet, nem… Tovább »
Negyedéves a blog
Kedves Olvasóm! Mikor éppen három hónapja egy hosszú gondolkodás után eldöntöttem, hogy blogot szeretnék írni, elsősorban az motivált, hogy így segítsek magamnak feldolgozni a meddőségi vizsgálatok, kezelések alatti traumákat, és kimászni abból a mély gödörből, amibe a csalódások sodortak. Tulajdonképpen egy kísérlet volt, ugyanis szerettem volna a saját lelkemet meggyógyítani, miközben láttam, hogy lehet, nem… Tovább »

Egy ideje rádöbbentem, hogy az esküvőnk óta semmi mással nem foglalkoztam, csak hogy teherbe essek, nem fektettem energiákat a szakmai fejlődésembe, az egyéb hobbijaimba, és volt időszak, mikor betegen a kapcsolataim is hanyagoltam. Szabadidőmben eleinte terhességről és gyerekekről, aztán teherbeesésről és meddőségről olvastam, új ismeretségeim is ide köthetőek, ők azok, akikkel fórumokon, aztán a blogom…
Ha megkérdeznétek, melyik meddőséget okozó női betegséget szeretném a legjobban elkerülni, gondolkodás nélkül az endometriózist mondanám. Számomra rémisztőek és mélységesen elszomorítóak azok az adatok, amelyek ehhez a betegséghez kapcsolódnak: világszerte nagyjából 176 millió – azaz minden 10. – nő szenved tőle, nem “csak” a meddőség egyik leggyakoribb okozója, hanem jelentősen rontja az életminőséget, fájdalmat okoz,…
Úgy alakult, hogy ma reggelre megkaptam a második bloggerdíjamat, azaz visszajutott hozzám a Liebster Award, de ezúttal Izától kaptam, a 160gramm bloggerétől. 🙂 Ami azt illeti, másodszorra is nagyon örültem neki, különösen azért, mert magam is szeretem Iza blogját, még ha egyelőre úgy is tűnik, hogy nem vagyok érintett, (bár még kizárni se tudtuk egyértelműen),…
A gyógyszerállítgatás rettenetesen megviselt mind fizikailag, mind lelkileg az, hogy meg kellett tapasztalnom a saját törékenységem. Már kezdtem magam kicsit jobban érezni, azonban rá kellett döbbennem, hogy gyakorlatilag hónapok estek ki úgy az életemből, hogy szinte semmi nem történt velem, nem igazán lesznek emlékeim, és ami van, az se olyan, mint amit házasságunk első évéről…
Már a múlt heti bejegyzésemben is írtam róla, mennyire fontos, hogy jól programozzuk az agyunk az életmódváltásra és/vagy fogyásra, ma olyan apró trükköket mutatok be, amelyek segítenek, hogy az egészséges életmód mellett is jóllakjon az agyunk. 🙂 1. Egyél kisebb tányérból! Elsőre talán hihetetlenül hangzik, de ha ugyanazt az ételmennyiséget egy kisebb tányérról esszük meg,…
A mai bejegyzésben ezt a mókás nevű ételt mutatom be, amelyből nagyszerű édességeket készíthetünk, tényleg pillanatok alatt. 🙂 Tulajdonképpen mi az a tápióka? A tápióka több néven ismert, találkozhatunk vele még kasszáva, manióka, mandióka név alatt. Mindegyik ugyanazt a Dél-Amerika trópusi területein őshonos, kutyatejfélék családjába tartozó növényt takarja. 🙂 Először a maják termesztették a Yucatán-félszigeten, de…
Tegnap írtam róla, milyen fontos, hogy a jó szülőséghez feldolgozzuk saját gyermekkorunk traumáit, illetve arról is, hogy ebben még nekem is van hová fejlődnöm. Ugyanakkor úgy gondolom, nem elég túltennünk magunk saját sérelmeinken, hanem – különösen ilyenkor, mikor úgyis várakozó álláson vagyunk, – érdemes energiát fektetnünk abba, hogy jobbak lehessünk. Ne kövessük el ugyanazokat a…
Szeretném azt az időt, amíg várjuk a kis albérlőnk beköltözését a legjobban kihasználni, de nem arra, hogy bulizhassunk, világot lássunk, hanem arra, hogy a lehető legjobb anya lehessek, akit kaphat, ennek pedig egyik legfőbb alappillére, hogy feldolgozzam saját gyermekkorom traumáit, és ne neki(k) kelljen azokért a dolgokért megbűnhődniük, amiket én gyermekként elszenvedtem. Miért fontos feldolgozni…
Csatlakoztam a {Vigyázz! Kész! Posztolj!} kihíváshoz, úgyhogy mostantól nálam is olvashatjátok kéthetente ezeket az írásokat. 🙂 Az eheti téma a ‘Gyűjtemények’. Mióta az eszemet tudom, mindig gyűjtöttem valamit, ami akkor és ott leginkább kifejezte a személyiségemet, az életem értelmét, álmaimat, vágyaimat, érdeklődésemet. 🙂 Kislányként játékokat, babákat, plüssállatokat, felsorakoztattam őket az ágyam szélére, az asztalomra, a polcomra,…
Nem tudom, mi ütött belém, de egy ideje rettegek. Rettegek, hogy akiért annyira megküzdünk, elveszítjük, mielőtt láthatnánk. Félek tőle, hogy hiába beszélek hozzá, amikor nem látják, és nem hallják, és biztatom, hogy szeretni fogjuk, jó helye lesz nálunk, és tőlünk indulva ezernyi lehetősége lesz az életben, nem fogok tudni vele beszélni a valóságban. Régebben nem…
Bevallom őszintén, magam se szeretem, ha megkérdezik tőlem, hogy “mikor jön már a gyerek”, és ilyenkor igyekszem mindenféle frappáns (vagy legalábbis annak gondolt) válasszal elütni, és inkább a kérdezőt zavarba hozni. És nem szeretnék se apámmal, se apósommal a menstruációs problémáimról beszélni, vagy adott esetben a spermaszámokról, nyákról és hasonlókról. Olyan közegben nőttem fel, ahol…
Mikor megemelték a pajzsmirigyhormon adagomat, az első héten minden “rendben” volt. Tudtam, hogy lehetnek túlműködési tünetek a hozzászokási időszakban, és azt is, hogy idővel el kell múlniuk. Az az első két hét volt, mikor a hallójárat gyulladásommal napi rendszerességgel jártam orvoshoz, és eleinte a Cataflammal is a falat kapartam a fájdalomtól. Aztán meggyógyultam. Egy-két napig…
Nem jön a baba. Legtöbbünk számára magányos küzdelem, amiről csak a párunkkal beszélgethetünk, kísérleteink, hogy segítséget kapjunk, rendre kudarcot vallanak, mert a körülöttünk állók nem hallják meg vagy nem értik meg segélykiáltásaink, elvégre csak az tudja, miről beszélünk, aki maga is megélte. Mikor elindítottam ezt a blogot, magam is úgy éreztem, hogy segítségre van szükségem,…
Életmódváltás, tudatosan, mi az, ami eszünkbe jut elsőre? Helyes táplálkozás, sport, képeken fehér fogakkal mosolygó salátát evő nők, kifacsart, mosolygós jógapozíciók. A legnehezebbet ugyanakkor szeretjük elfelejteni. Az utóbbi időben igyekeztem végiggondolni, hogy mi az, amin eddig rendszeresen elbukhattam, és eszembe jutott az, hogy látom magam. Persze, a testkép, szinte el se tudom képzelni, milyen volnék…
Hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy a hagyományos ízek kizárólag szénhidrát-és zsírbombák lehetnek, ezért aki egészségesen szeretne táplálkozni, egy az egyben zárja ki a magyar konyhát. Én, a magam részéről őszintén szólva ezt nem szívesen tenném meg, ugyanis több olyan elem van, amit nagyon szeretek, ezek egyike a pörköltfélék. 🙂 Mostantól a két népszerű receptsorozat (az…