Ma egy olyan növényt hoztam, melyet méltatlanul kevesen ismerünk – bevallom, én se olyan régóta -, és keveset fogyasztunk, pedig se a beszerzése, se az elkészítése nem túl bonyolult, cserébe számtalan érv sorolható fel mellette, hogy miért kéne ennünk.
Mi az a hajdina?
A hajdina, másnéven pohánka vagy tatárka, utóbbi nevét onnan kapta, hogy a középkorban az említett népnek és a törököknek köszönhetően került Európába, Közép-Ázsiában, a Himalája tövében őshonos nővény. Bár sokszor a gabonafélék közé soroljuk, valójában a keserűfűfélék családjába tartozik, barna vagy fekete magként, esetleg őrölve juthatunk hozzá.
Forrás: Wikipédia
Tulajdonképpen egy olyan növényről van szó, melyet a vállalkozó szelleműek akár otthon is termelhetnek, bár sajnos kevésbé bőséges a termése, és a hántolása is viszonylag bonyolult.
Miért kéne ennünk?
Forrás: www.bakersjournal.com
Zöldséges hajdina-köret:
Hozzávalók:
Elkészítés:
Elkészítése pofon egyszerű. 😀 A hajdinát a vajban vagy olajban megpirítjuk és kipattogtatjuk, hozzáadjuk az apróra darabolt zöldségeket, felöntjük vízzel, fokhagymával, szerecsendióval, petrezselyemmel, kurkumával ízesítjük, és puhára főzzük. Mikor megpuhult, leöntjük a maradék vizet, kevés tejföllel elkeverjük, és hozzáadunk egy kis reszelt sajtot.
Mákos-mézes hajdina:
Hozzávalók:
Elkészítése:
Az előző recepthez hasonlóan a hajdinát elsőként megpirítjuk, majd felöntjük vízzel, hozzáadjuk a csipet sót, és puhára főzzük, mikor megfőtt, leöntjük a maradék vizet, a mézzel, a fahéjjal és a mákkal ízesítjük, és már fogyaszthatjuk is. 🙂
További tippek:
A hajdina lisztjéből őrölve kitűnő palacsinta készíthető, illetve kenyérsütésre is alkalmas.
Forrás: www.raisedfromscratchdotcom.files.wordpress.com
Tetszett a bejegyzés és nem szeretnél lemaradni? Csatlakozz hozzám a Facebookon is!