Cseresznyevirág blog

Amikor egy orvos kezébe tesszük le az életünk, hatalmas bizalmat szavazunk neki, és igenis akkor is, amikor a gyerekünk megszületésének a lehetőségéről van szó. A bizalmat könnyű eljátszani, máskor viszont úgy is megmarad, hogy szinte vakok vagyunk azokra a jelekre, hogy ideje váltani és változtatni. Rengeteg jó orvos van, sokszor azonban nehéz megtalálni őket, azonban… Tovább »

Valahogy megborult az egyensúly. Tulajdonképpen a szokásos enyhe mellfájdalmon kívül nem éreztem semmit, sem különösebb levertséget, és rosszul se voltam, eleinte fel sem tűnt, hogy ülök a számítógépem előtt, és nevetségesen elsírom magam. Aztán nevetek. Férjjel beszélgetve újra elsírtam magam, értelmetlen dolgokért kiabáltam vele egy sort, aztán megint elsírtam magam. Persze, mert minden rossz, romokban… Tovább »

Az utóbbi hetekben minden a CSOK-tól volt hangos, előnyeiről, hátrányairól, lehetőségektől és pontos értelmezéstől. Egyesek kifogásolták, mások örültek neki, bizonyára sokaknak nagyszerű lehetőség, míg mások – ahogy ez a legtöbb támogatásnál lenni szokott – kiesnek belőle. Egyáltalán nem célom most kritizálni, hogy kiket és hogyan támogatnak, úgy gondolom, hogy ez az érintettek számára egy nagyszerű lehetőség,… Tovább »

Az egészséges életmód ellen általában két kifogásunk van, az egyik, hogy nincs rá pénzünk, nos, ezt már egy korábbi cikkben kielemeztem, miért nem megfelelő kifogás, a másik pedig az, hogy nincs rá időnk. Sajnos csodákat itt sem várhatunk, de egy-két trükkel felgyorsíthatjuk a folyamatot. 1. Vásárolj egy hétre előre! Ha nem kell minden nap külön… Tovább »

Kedves Olvasóm! Ezúton megragadom az alkalmat és szeretnék neked Boldog Új Évet! kívánni. 🙂 Kívánom, hogy ebben az évben teljesüljenek legbelsőbb vágyaid! Ha te is közénk tartozol, örömsikoltozós pozitív tesztelést, végighányt reggeli fürdőszobákat, rugdosást odabentről, és egészséges kisbabát! Ami azt illeti, én is valami hasonlót szeretnék leginkább… 🙂 Tulajdonképpen furcsa, nekem korábban sose voltak újévi fogadalmaim,… Tovább »

Mindenképp szerettem volna egy év végi hálaadást írni, mert azt hiszem, rettenetes évünkben annyi kincs volt, melyekért hálát kell adnom. Nagy örömként ért, hogy az eheti {Vigyázz! Kész! Posztolj!} keretei közt tehetem meg mindezt, ugyanis a témánk ‘Ilyen volt 2015’. Rettenetes év volt. Hálát adok érte, Istenem. Borzalmas nehéz, tele betegséggel, szenvedéssel, veszekedésekkel és sírással. Telistele lelki… Tovább »

Nőgyógyász, endokrinológus, nőgyógyász, endokrinológus, hosszú köröket futottam az elmúlt hetekben, hol itt, hol ott bukkantam fel a rendelőkben, és néha semmire sem vágytam jobban, mint egy kis békére és csendre, hogy ne is kelljen őket látnom pár hétig. Először a nőgyógyász, ugyanis aktuálissá vált a következő rákszűrésem. Abban biztos voltam valamiért, hogy itt nem lehet… Tovább »

Kedves Olvasóm! Szerettem volna nektek egy apró karácsonyi ajándékkal készülni, sajnos fizikailag nem tudok segíteni, de amiben mégis, abban igyekszem, mivel, ha te is a sorstársam vagy, tudom, min mész keresztül, és tudom, mennyien nálunk sokkal nehezebb helyzetben vagytok. Fogadjátok szeretettel tehát ezt a kis karácsonyi ajándékot, apró kis üzeneteket a bloggerektől, melyek remélem, segítenek… Tovább »

Sokáig kerestem magamban azt a fiatal lányt, akire emlékeztem, aki önfeledten kacagva táncolta körbe a világot, aki büszkén tipegett a tűsarkújában, aki felháborodott rajta, ha olyanok nézték meg, akiknek nem szánta magát, aki tajtékzott, ha késett a busz, aki azért késett el a találkozókról, mert még a szempilláját göndörítette. Kétségbeesetten kerestem magamban azt a bohém,… Tovább »

“Rendes családban” valahogy úgy néznek ki az ünnepek, hogy már napokkal előtte sütünk-főzünk, a lakást körbelengik az illatok, a cukorfelhők, a fahéj, szegfűszeg és a narancs keveredő aromái, aztán közéjük vegyül a sülő húsok, halak illata. Szenteste elővesszük ezeket, megpakoljuk az asztalt, körbeüljük, és esszük sorba a fogásokat, míg puffadtan el nem fekszik mindenki a… Tovább »

Mikor hétfőn írtam róla, milyen nehéz most lélekben felkészülni a karácsonyra, és mennyire nehéz úgy ünnepelni, hogy közben egy lelkileg rettenetesen nehéz helyzetben vagyunk, – bár én avval, hogy leírtam, valahogy elengedtem az aggodalmaim – ti rengetegen írtátok meg, hogy ugyanígy éreztek, és mennyire nehéz a karácsony, mikor körbevesznek a rokonok gyerekei, és mindenki azt… Tovább »

Kedves Olvasóm! Azért nagy nap számomra ez a mai, mert pontosan egy fél évvel ezelőtt döntöttem hirtelen amellett, hogy elindítok egy blogot. Mindössze pár kattintás után úgy gondoltam, most jól kiírom a gondolataim. Ami viszont ezután történt, azt álmaimban sem hittem volna. Emiatt elsősorban nektek szeretnék köszönetet mondani, hogy egyre többen olvastok, írtok, csatlakoztok a… Tovább »

Hosszú és fárasztó napom volt, örülök, hogy hazaérek, jó egy kicsit leülni, meginni csendben egy bögre forró teát. A férjem ma később ér haza, hiányzik. Furcsa ez a csend. A házon kívüli zajokra felriadok, olyan idegenek és néha félelmetesek, ahogy megtörik a magányt, ajtónyitás, felnézek, semmi, már megint a szomszéd volt, odakint egy madár zörget,… Tovább »

Kedves Politikus! Te, aki a levelem olvasod, bizonyára keveset tudsz rólam, mindenesetre kevesebbet, mint én terólad, ezért gondoltam, bemutatkozom. Én vagyok a gonosz, karrierista nő, aki nem épp otthon ápolgatva a gyereksereget végzi az önkiteljesítő feladatát, hanem helyette tanult, diplomát szerzett, dolgozik, olvas, blogot ír. És tudod én vagyok a fiatal, 24 éves nő, aki… Tovább »

Egy karácsonyi vásáron sétálok keresztül az orvosomhoz, már megint rossz híreket kaptam, legszívesebben sírva bujdokolnék el, közben pedig körülöttem negédes karácsonyi zenék, villódzó fények, nevetve forralt bort kortyolgató párok. Valahogy olyan idegen, olyan távoli most ez az egész, az ünnepi hangulat, a boldogság, most valahogy úgy érzem, nem szeretném, szeretnék elbujdokolni, kimaradni, bezárkózni a saját… Tovább »

Minden napunk egy rohanás, reggel az ébresztőórára ébredünk, s már úgy érezzük, elkéstünk, gyorsan bedobjuk a reggelit, felöltözünk, húzzuk a kabátunk, s szaladunk ki az ajtón, aztán dolgozunk, éppen csak egy ebédre hagyjuk abba, hétvégén főzünk, mosunk, takarítunk, látogatjuk a rokonokat. Szinte már kapásból rávágnánk, ha megkérdezik, hogy hogy vagyunk, hogy fáradtan, helyette udvariasan mosolygunk, és… Tovább »

Szeretjük hangsúlyozni, hogy nők vagyunk, elsősorban emberek, hogy önmagunkért vagyunk szépek, okosak, jófejek, értékesek, hogy mindnyájunk élete egy csoda. Szeretjük azt mondani, hogy nők vagyunk, hiába nincs gyerekünk. És tulajdonképpen igazunk van. Mégis bennünk, nőkben van valami, amit a férfiak nem érthetnek, és nem élhetnek át soha, valami, amit sokszor keresnek, nem értenek, nézik a… Tovább »