Cseresznyevirág blog

Már nem is sírtam, mikor 20 nap után megjött – Meddőségi napló

20. nap Tudatosítom magamban, hogy holnap reggel vérvétel. Igazából már napok óta fájnak a melleim, de mindennek már nem vagyok hajlandó jelentőséget tulajdonítani, elvégre úgyis mindig van valamilyen tünetem, amire a hormonkezelések igencsak rátesznek. Már elhatároztam, hogy nem foglalkozom olyan tünetekkel, hogy valami feszül, fáj, szúr, mert ezeket elképesztően könnyen beképzelem, és újra hipochonder válik… Tovább »

Jó volt köztetek, drága gyermekek! – Meddőségi napló

Délutánra egy nagyobb társasággal egy családhoz vagyunk hivatalosak, négy pici gyermek, sorra jöttek, az első az esküvő után közvetlenül, még ő sem iskolás. Irigy vagyok rájuk, mert hamar jöttek, egészségesek, szépek, épp úgy élnek, ahogy én szerettem volna. Három egészséges kisfiú és egy kislány, a második. A délelőttöm szorongva telik, nem, nem akarok most arról… Tovább »

Magamban láttam a fogantatást – Meddőségi napló

Még apró tündérek lejtik titokzatos táncuk a testemen, ahova lábuk leér, melegség tölt el, s mozdulni sem tudok, ölelésedben fekszem, hatalmas tenyeredben bújik meg a mellem, szívünk dobogása összeér, nem tudom, hol érsz te véget, és hol kezdődök én, összeolvadt a testünk a puha paplan alatt szavak nélkül is egybefolyik a gondolat. Arcunkon a szerelemtől… Tovább »

Meddőségi kezelés: ön volt már férfival?

A múltkori látogatásom után nem is volt kérdés, hogy ha megérkezem, akkor azt már a következő orvoshoz való időpontommal a zsebemben teszem meg, végül úgy döntöttünk, bár kételyek közt, hogy elmegyek, addig ott maradok nála, elvégre két hónapról beszélünk, így legalább látjuk néha a hormonképem, és még bennem volt egy utolsó bizalom, hogy azért mégiscsak ő… Tovább »

Álmomban kétségbeesetten kerestelek – Meddőségi napló

Mostanában rosszul alszom, sokszor szívdobogással forgolódom körbe-körbe, este nehezen nyom el az álom, reggel ólmos fáradtsággal ébredek, hiába iszom már lefekvés előtt órákkal nyugtató teát, nem megy, nagyon ritkán álmodom. Nemrég mégis megtörtént. Álmomban megszültelek, nem volt nehéz szülés, ám örömteli, arcod ragyogó, s hiába sírtál, te voltál a legszebb, millió közül is megismertelek. Olyan… Tovább »

Híres emberek, akik felvállalták, megküzdöttek a gyermekeikért

Ő felvállalták, milyen küzdelmeken kellett keresztülmenniük, hogy szülők lehessenek, ez pedig – annak ellenére, gondolhatjuk, hogy persze, ők gazdagok, több lehetőségük van, – nagyon jó, mivel híres emberként tömegekhez jut el a szavuk, s avval, hogy hosszú évek után gyermekeik születtek, másoknak is reményt adnak, illetve nagyon fontos, hogy akkor, amikor előkerül egy-egy ilyen történet,… Tovább »

Menstruáció megint, 15 nap után – Meddőségi napló

Két nappal azután, hogy felháborodottan kilibegtem az endokrinológus ajtaján, és elhatároztam, hogy új orvost kell keresnem, mert ez így nem mehet tovább, avval a tudattal, hogy két héttel később újra meg kell jelennem egy ultrahangon, de sebaj, míg nem találtam meg az új orvost, és nem bizonyosodtam meg róla, hogy ő az igazi, addig úgyis vissza… Tovább »

Meddőségi ügyekben az asszony döntsön? – Meddőségi napló

Tudatosult bennem, hogy muszáj váltanom, és nem hallgathatok többé az endokrinológusomra. Nem mertem többé rábízni magam olyasvalakire, aki legyint egy – a múltkorihoz hasonló – problémára, és annyi a válasza, hogy folytassuk így, legyek türelmes, nem áll be a pajzsmirigyem egy pillanat alatt (igaz, hogy ő fél éve kezel minimális eredménnyel), de azért ezeknek az… Tovább »

Napról napra jobban szeretlek, téged, aki kiállsz mellettem a bajban – Meddőségi napló

Megismertelek, és megszerettelek olyan szerelemmel, amivel csak egyszer szeret az ember, amit ha elszalasztunk, utána bezárul a szívünk, s ilyen mélyre már senki nem férkőzhet be. Nem csak a szerelmem, kedvesem, férjem lettél, hanem a másik felem, aki nélkül élni tudok, de ragyogni nem. Te vagy, akiről tudom, hogy szereti a sülthúst, a teát, a… Tovább »

Ő az orvos, de nekem kell rájönnöm, mi a baj – Meddőségi napló

Az utóbbi orvoslátogatásom után úgy mentem be, hogy valószínű negyedórás monológot fogok arról tartani, mi történt velem – hála a sok kapott gyógyszernek – az elmúlt hetekben. Indulás előtt alaposan lefürödtem felkészülve az esetleges ultrahangra, majd bebuszoztam a rendelőbe. Odaérve csodálkozva néztem, hányan várnak, noha – tudtommal – enyém az első időpont, ám utóbb kiderült,… Tovább »

Segítség, nőgyógyászfüggő lettem! – Meddőségi napló

Nem is olyan rég volt, mikor sután-félszegen bebotorkáltam először a nőgyógyászati rendelőbe, és szégyellősen nyögtem ki az akkori panaszom, remegve húztam le magamról a ruhákat, miután megtudakoltam, mégis melyiktől kell megszabadulnom, s nyugtalanul ültem fel a vizsgálóasztalra, hogy megszégyenülten csússzak lejjebb, s tegyem szemlére egy idegen férfinak azt, amit egy nála sokkal jobban ismert, jobban… Tovább »

Megrekedtünk ott, hogy nem tudunk gyereket csinálni – Meddőségi napló

Ezerfelé jártunkban százféle programon vettünk részt, hol itt, hol ott bukkantunk fel, s ha nem is a társaság királya és királynője, de igencsak fontos résztvevők voltunk életvidám kacagásunkkal. Aztán egyszercsak eljött az idő, mikor azt mondtuk, elég, most már gyermeket szeretnénk, már nem érdekelnek annyira az utazások, a mindennapi programok, és nem zavar, ha háttérbe… Tovább »

Nem érdekel, hányan néznek a lábam közé, csináljanak nekem gyereket! – Meddőségi napló

Emlékszem, nem is olyan régen még lányos zavaromban sétáltam be minden alkalommal a nőgyógyászati rendelőbe, s reménykedtem, hogy valahogy mégiscsak elkerülhetem a bűvös vetkőzés szót, és kiszaladhatok, hogy megtartsam titokként a férjemnek, hogy mi rejtőzik odalent. Aztán közben eljött az az időszak, mikor már nem érdekelt többé, nem csak rutinná vált, hogy felüljek, beakasszam a… Tovább »

Véres rémálom az életem – Meddőségi napló

A harmadiktól a hetedik napig szedtem a clostit, és szexinek és boldognak éreztem magam, aztán egyik este az örömmel teljesített kötelességünk után görcsbe rándult a hasam, a nyolcadik napon már komoly fájdalmakkal küzdöttem, görcsölés, szurkálás, képtelen voltam kiegyenesedni, a kilencedik nap délutánján pedig enyhén, de elkezdtem barnázni, másnap délelőtt már nem csak a wc-papírt, hanem… Tovább »

Végtelenül szexinek éreztem magam a stimulálástól – Meddőségi napló

Már akkor ujjongott a lelkem, mikor először kezembe vehettem a Clostilbegyt receptjét, hurrá, stimulálunk, hurrá, továbblépünk, hurrá, nekem is lesz ciklusom! Végre menstruálhatok majd, mint minden normális nő, és végre menstruáltam is, még ha komolyan aggódtam is, hogy nem az ideális módon érkeztek meg a vörösök, de annyira akartam, hogy végre történjen valami. Már attól… Tovább »

Amikor előbújik belőlem a hipochonder – Meddőségi napló

A világ gyásznapja, több ezer ember halála, fekete zászlók, megemlékezések, emlékek kisiskolás koromból a megrökönyödésről, az ijedtségről, és olyan szavakról, amiket idejétmúltnak gondoltam, mint a háború. Nekem egy kicsit mégis ünnep, mert aznap kaptam vissza 168 nap után a nőiességemet. 🙂 Már előző délután, mikor megjelentek a barnás foltok, felcsillant a szemem, reménykedtem, de még hinni… Tovább »

Ezerszer elesek, és újra felkelek – Meddőségi napló

Újra és újra belekerülök abba az örvénybe, ami visz, és húz le a mélybe, ahol előtörnek belőlem az elfojtott érzéseim, pedig már hányszor átrágtam-átküzdöttem magam, végigsírt éjszakákkal és napokkal, és kimondtam, hogy elfogadtam, hogy boldog leszek így is, és meggyógyulok, amennyire meg lehet. Kimondom, hogy felépülök, és – beszedve minden reggel a gyógyszereket -, de… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!