Cseresznyevirág blog

Magamban láttam a fogantatást – Meddőségi napló

Még apró tündérek lejtik titokzatos táncuk a testemen, ahova lábuk leér, melegség tölt el, s mozdulni sem tudok, ölelésedben fekszem, hatalmas tenyeredben bújik meg a mellem, szívünk dobogása összeér, nem tudom, hol érsz te véget, és hol kezdődök én, összeolvadt a testünk a puha paplan alatt szavak nélkül is egybefolyik a gondolat. Arcunkon a szerelemtől… Tovább »

Meddőségi kezelés: ön volt már férfival?

A múltkori látogatásom után nem is volt kérdés, hogy ha megérkezem, akkor azt már a következő orvoshoz való időpontommal a zsebemben teszem meg, végül úgy döntöttünk, bár kételyek közt, hogy elmegyek, addig ott maradok nála, elvégre két hónapról beszélünk, így legalább látjuk néha a hormonképem, és még bennem volt egy utolsó bizalom, hogy azért mégiscsak ő… Tovább »

Álmomban kétségbeesetten kerestelek – Meddőségi napló

Mostanában rosszul alszom, sokszor szívdobogással forgolódom körbe-körbe, este nehezen nyom el az álom, reggel ólmos fáradtsággal ébredek, hiába iszom már lefekvés előtt órákkal nyugtató teát, nem megy, nagyon ritkán álmodom. Nemrég mégis megtörtént. Álmomban megszültelek, nem volt nehéz szülés, ám örömteli, arcod ragyogó, s hiába sírtál, te voltál a legszebb, millió közül is megismertelek. Olyan… Tovább »

Menstruáció megint, 15 nap után – Meddőségi napló

Két nappal azután, hogy felháborodottan kilibegtem az endokrinológus ajtaján, és elhatároztam, hogy új orvost kell keresnem, mert ez így nem mehet tovább, avval a tudattal, hogy két héttel később újra meg kell jelennem egy ultrahangon, de sebaj, míg nem találtam meg az új orvost, és nem bizonyosodtam meg róla, hogy ő az igazi, addig úgyis vissza… Tovább »

Meddőségi ügyekben az asszony döntsön? – Meddőségi napló

Tudatosult bennem, hogy muszáj váltanom, és nem hallgathatok többé az endokrinológusomra. Nem mertem többé rábízni magam olyasvalakire, aki legyint egy – a múltkorihoz hasonló – problémára, és annyi a válasza, hogy folytassuk így, legyek türelmes, nem áll be a pajzsmirigyem egy pillanat alatt (igaz, hogy ő fél éve kezel minimális eredménnyel), de azért ezeknek az… Tovább »

Napról napra jobban szeretlek, téged, aki kiállsz mellettem a bajban – Meddőségi napló

Megismertelek, és megszerettelek olyan szerelemmel, amivel csak egyszer szeret az ember, amit ha elszalasztunk, utána bezárul a szívünk, s ilyen mélyre már senki nem férkőzhet be. Nem csak a szerelmem, kedvesem, férjem lettél, hanem a másik felem, aki nélkül élni tudok, de ragyogni nem. Te vagy, akiről tudom, hogy szereti a sülthúst, a teát, a… Tovább »

Ő az orvos, de nekem kell rájönnöm, mi a baj – Meddőségi napló

Az utóbbi orvoslátogatásom után úgy mentem be, hogy valószínű negyedórás monológot fogok arról tartani, mi történt velem – hála a sok kapott gyógyszernek – az elmúlt hetekben. Indulás előtt alaposan lefürödtem felkészülve az esetleges ultrahangra, majd bebuszoztam a rendelőbe. Odaérve csodálkozva néztem, hányan várnak, noha – tudtommal – enyém az első időpont, ám utóbb kiderült,… Tovább »

Segítség, nőgyógyászfüggő lettem! – Meddőségi napló

Nem is olyan rég volt, mikor sután-félszegen bebotorkáltam először a nőgyógyászati rendelőbe, és szégyellősen nyögtem ki az akkori panaszom, remegve húztam le magamról a ruhákat, miután megtudakoltam, mégis melyiktől kell megszabadulnom, s nyugtalanul ültem fel a vizsgálóasztalra, hogy megszégyenülten csússzak lejjebb, s tegyem szemlére egy idegen férfinak azt, amit egy nála sokkal jobban ismert, jobban… Tovább »

Megrekedtünk ott, hogy nem tudunk gyereket csinálni – Meddőségi napló

Ezerfelé jártunkban százféle programon vettünk részt, hol itt, hol ott bukkantunk fel, s ha nem is a társaság királya és királynője, de igencsak fontos résztvevők voltunk életvidám kacagásunkkal. Aztán egyszercsak eljött az idő, mikor azt mondtuk, elég, most már gyermeket szeretnénk, már nem érdekelnek annyira az utazások, a mindennapi programok, és nem zavar, ha háttérbe… Tovább »

Nem érdekel, hányan néznek a lábam közé, csináljanak nekem gyereket! – Meddőségi napló

Emlékszem, nem is olyan régen még lányos zavaromban sétáltam be minden alkalommal a nőgyógyászati rendelőbe, s reménykedtem, hogy valahogy mégiscsak elkerülhetem a bűvös vetkőzés szót, és kiszaladhatok, hogy megtartsam titokként a férjemnek, hogy mi rejtőzik odalent. Aztán közben eljött az az időszak, mikor már nem érdekelt többé, nem csak rutinná vált, hogy felüljek, beakasszam a… Tovább »

Véres rémálom az életem – Meddőségi napló

A harmadiktól a hetedik napig szedtem a clostit, és szexinek és boldognak éreztem magam, aztán egyik este az örömmel teljesített kötelességünk után görcsbe rándult a hasam, a nyolcadik napon már komoly fájdalmakkal küzdöttem, görcsölés, szurkálás, képtelen voltam kiegyenesedni, a kilencedik nap délutánján pedig enyhén, de elkezdtem barnázni, másnap délelőtt már nem csak a wc-papírt, hanem… Tovább »

Végtelenül szexinek éreztem magam a stimulálástól – Meddőségi napló

Már akkor ujjongott a lelkem, mikor először kezembe vehettem a Clostilbegyt receptjét, hurrá, stimulálunk, hurrá, továbblépünk, hurrá, nekem is lesz ciklusom! Végre menstruálhatok majd, mint minden normális nő, és végre menstruáltam is, még ha komolyan aggódtam is, hogy nem az ideális módon érkeztek meg a vörösök, de annyira akartam, hogy végre történjen valami. Már attól… Tovább »

Amikor előbújik belőlem a hipochonder – Meddőségi napló

A világ gyásznapja, több ezer ember halála, fekete zászlók, megemlékezések, emlékek kisiskolás koromból a megrökönyödésről, az ijedtségről, és olyan szavakról, amiket idejétmúltnak gondoltam, mint a háború. Nekem egy kicsit mégis ünnep, mert aznap kaptam vissza 168 nap után a nőiességemet. 🙂 Már előző délután, mikor megjelentek a barnás foltok, felcsillant a szemem, reménykedtem, de még hinni… Tovább »

Ezerszer elesek, és újra felkelek – Meddőségi napló

Újra és újra belekerülök abba az örvénybe, ami visz, és húz le a mélybe, ahol előtörnek belőlem az elfojtott érzéseim, pedig már hányszor átrágtam-átküzdöttem magam, végigsírt éjszakákkal és napokkal, és kimondtam, hogy elfogadtam, hogy boldog leszek így is, és meggyógyulok, amennyire meg lehet. Kimondom, hogy felépülök, és – beszedve minden reggel a gyógyszereket -, de… Tovább »

Csináljunk ciklust gyógyszerekkel! – Meddőségi napló

Bár jólesett testileg-lelkileg, hogy nyáron kicsit lassítottunk a kezelésben, mire oda jutottam, nagyon vártam az újabb endokrinológia időpontomat. Fellélegeztem, mikor eljött a reggel, pedig az elmúlt időszakban ezerszer gondolkodtam rajta, nem tudnék-e valahol egy gyorsabb megoldást találni. Aztán ott ültem a váróban, és vártam, néztem, ahogy a többi ajtón kijöttek, majd behívták a többieket, és… Tovább »

168 napig nem menstruáltam – Meddőségi napló

Túl egy 60 és egy 58 napos cikluson már azt hittem, nem sok meglepetés érhet ezen a téren. Tulajdonképpen abban az egyben szerencsém volt, hogy a kerületi sztk-ban bár kissé bunkó volt a nőgyógyász, de azonnal a kezembe nyomta a beutalót az endokrinológiára avval, hogy az ilyesmihez ott értenek. És aztán tépkedhettem a virtuális papírcetliket,… Tovább »

Hogy legyek nő, ha szülni sem tudok? – Meddőségi napló

Mit jelent nőnek lenni? Talán egy folyamatos harcot önmagunkkal, nőként, azért, hogy nők lehessünk, igazán, ízig-vérig. De mitől nő a nő? Az óvodában még egyszerű volt, a lányoknak hosszú volt a haja, a fiúknak rövid, a világ pedig kerek volt. 🙂 Egyébként pedig nyilván a lányok voltak a jófejek. 😀 Bár kiscsoportban volt egy fiú… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!