Ezerfelé jártunkban százféle programon vettünk részt, hol itt, hol ott bukkantunk fel, s ha nem is a társaság királya és királynője, de igencsak fontos résztvevők voltunk életvidám kacagásunkkal. Aztán egyszercsak eljött az idő, mikor azt mondtuk, elég, most már gyermeket szeretnénk, már nem érdekelnek annyira az utazások, a mindennapi programok, és nem zavar, ha háttérbe… Tovább »
Megrekedtünk ott, hogy nem tudunk gyereket csinálni – Meddőségi napló
Ezerfelé jártunkban százféle programon vettünk részt, hol itt, hol ott bukkantunk fel, s ha nem is a társaság királya és királynője, de igencsak fontos résztvevők voltunk életvidám kacagásunkkal. Aztán egyszercsak eljött az idő, mikor azt mondtuk, elég, most már gyermeket szeretnénk, már nem érdekelnek annyira az utazások, a mindennapi programok, és nem zavar, ha háttérbe… Tovább »
Néha elgondolkodom rajta, vajon milyen anya leszek? Próbálok felkészülni, és kihozni magamból a maximumot, készíteni a lelkemet az ünnepre, mikor megérkezik ő hozzánk, s közben várunk, és változunk. Mindennek van pozitívuma és sajnos negatívuma is, de mégis miben változtam meg, és miben leszek másmilyen, mint amilyen lehettem volna, ha rögtön megérkezik hozzánk a kis csoda,… 
Már akkor ujjongott a lelkem, mikor először kezembe vehettem a Clostilbegyt receptjét, hurrá, stimulálunk, hurrá, továbblépünk, hurrá, nekem is lesz ciklusom! Végre menstruálhatok majd, mint minden normális nő, és végre menstruáltam is, még ha komolyan aggódtam is, hogy nem az ideális módon érkeztek meg a vörösök, de annyira akartam, hogy végre történjen valami. Már attól… 
Újra és újra belekerülök abba az örvénybe, ami visz, és húz le a mélybe, ahol előtörnek belőlem az elfojtott érzéseim, pedig már hányszor átrágtam-átküzdöttem magam, végigsírt éjszakákkal és napokkal, és kimondtam, hogy elfogadtam, hogy boldog leszek így is, és meggyógyulok, amennyire meg lehet. Kimondom, hogy felépülök, és – beszedve minden reggel a gyógyszereket -, de… 
Új sorozatot indítok, melyben olyan könyveket és filmeket mutatok be, melyek a blog profiljába vágnak. 🙂 Ez a sorozat a többivel ellentétben nem heti rendszerességgel fog megjelenni, de igyekszem minél gyakrabban jelentkezni vele. Már több helyről hallottam felőle, sokan ajánlották, és nagyon szerettem volna megnézni ezt a filmet, ez azonban régóta váratott magára, aztán a… 
A kíváncsiság nagy úr, ugyanakkor sose fogom megérteni, miért olyan fontos, hogy minden diszkréciót mellőzve vájkáljunk mások életében, mintha az lenne a legfontosabb, hogy minket tájékoztassanak a hálószobatitkaikról. Azt értem, hogy a családot és a legközelebbi barátokat érdekelheti, mikor gyarapodunk, de általában nem csak ők szeretnek melegen érdeklődni ahelyett, hogy megvárnák, míg bizalmat szavazunk nekik…. 
Mit jelent nőnek lenni? Talán egy folyamatos harcot önmagunkkal, nőként, azért, hogy nők lehessünk, igazán, ízig-vérig. De mitől nő a nő? Az óvodában még egyszerű volt, a lányoknak hosszú volt a haja, a fiúknak rövid, a világ pedig kerek volt. 🙂 Egyébként pedig nyilván a lányok voltak a jófejek. 😀 Bár kiscsoportban volt egy fiú… 
Ölembe hajtja a fejét, s én a hajában turkálva simogatom, dúdolok, s ő egyszercsak szomorúan megszólal: „Lassan összehozhatnánk már egy kisbabát”, én csak szomorúan, csendesen felelek: „Igen.” Aztán hallom a kérdését százezerszer, hogy vajon mikor fog végre sikerülni, hogy olyan jó lenne ha nekünk is lenne gyerekünk, hogy már az XY-nál és a Z-nél is… 
A gyógyszerállítgatás rettenetesen megviselt mind fizikailag, mind lelkileg az, hogy meg kellett tapasztalnom a saját törékenységem. Már kezdtem magam kicsit jobban érezni, azonban rá kellett döbbennem, hogy gyakorlatilag hónapok estek ki úgy az életemből, hogy szinte semmi nem történt velem, nem igazán lesznek emlékeim, és ami van, az se olyan, mint amit házasságunk első évéről… 
Tegnap írtam róla, milyen fontos, hogy a jó szülőséghez feldolgozzuk saját gyermekkorunk traumáit, illetve arról is, hogy ebben még nekem is van hová fejlődnöm. Ugyanakkor úgy gondolom, nem elég túltennünk magunk saját sérelmeinken, hanem – különösen ilyenkor, mikor úgyis várakozó álláson vagyunk, – érdemes energiát fektetnünk abba, hogy jobbak lehessünk. Ne kövessük el ugyanazokat a… 
Szeretném azt az időt, amíg várjuk a kis albérlőnk beköltözését a legjobban kihasználni, de nem arra, hogy bulizhassunk, világot lássunk, hanem arra, hogy a lehető legjobb anya lehessek, akit kaphat, ennek pedig egyik legfőbb alappillére, hogy feldolgozzam saját gyermekkorom traumáit, és ne neki(k) kelljen azokért a dolgokért megbűnhődniük, amiket én gyermekként elszenvedtem. Miért fontos feldolgozni… 
Ha őszinte vagyok magammal, be kell vallanom, hogy ez az a bejegyzés, melynek legszívesebben elkerültem volna a megírását, akkor viszont nem érezném magam hitelesnek, ha egy ennyire fontos témáról nem beszélek, ugyanakkor nagyon nehéz róla őszintén írnom, ugyanis ez a meddőségnél sajnos egy rendkívül érzékeny téma. 😛 Érzések és gondolatok kavarognak bennem, látom magunkat évekkel… 
Ahogy egyre több helyen olvasok, egyre gyakrabban futok bele olyan történetekbe, mikor valaki leírja, hogy fiatal lányként az orvosa mondta neki, hogy nem lehet gyereke, ezért aztán nem is nagyon védekeztek, de hopp, egyszercsak összejött, és akkor vagy örültek vagy nem. Amikor újra előkerül az internet rejtett bugyraiból egy hasonló írás, már mondom is magamban,… 
Én voltam az, aki nagy családban nőttem fel, nagy nővérként. Gyerekként babával játszottam, vagy kistesókkal, tízenkevés évesen büszke voltam rá, hogy tudok egyedül pelenkázni, és be tudom imádkozni a szájukba a sütőtökkrémet. Én voltam az, aki Barbie-babával játszottam, és akármennyire is nem számít most menőnek, bevallom, szerettem, voltak felnőtt és gyerekbabák, és lehetett velük játszani…. 
A héten a téma a meddőség lesz, úgy általában. 🙂 Szinte visszhangzik a fejemben a mondat, hogy “meddőnek nevezzük azt a párt, akiknél egy év védekezés nélküli szexuális élet mellett nem fogan meg az utód”, és akkor kell orvoshoz menni. De vajon tényleg ilyen egyszerű ez? Nézzük a tényeket! Fogjuk egymás kezét, szeretjük egymást, elhatározzuk,… 
Úgy gondolom, az életünk célja valahol az, hogy jobb emberként mehessünk majd el. Lehetne ezt körülírni, hogy tegyük jobbá a világot, de szerintem ez félrevezető lenne, mert sokkal többet számít a szándék. Hitem szerint a világban a legtöbb dolognak célja van, nem a háborúkra és a gonoszságokra gondolok, mert azok elsősorban az ember szabad akaratának… 
Megérkezett az első vendégposzt, mégpedig egy bloggertársam tollából, fogadjátok szeretettel a Menyaszörp bloggerének írását. Te is szívesen megosztanád a történeted? Küldd el nekem a meddovagyokanyaleszek@gmail.com címre! Hét hónapja próbálkoztunk, amikor bennem felrémlett a gyanú, hogy esetleg valami gond van velünk. Persze többen mondták, hogy nem kell izgulni, nekik is egy év után jött össze a gyerek…. 