Életmódváltás, tudatosan, mi az, ami eszünkbe jut elsőre? Helyes táplálkozás, sport, képeken fehér fogakkal mosolygó salátát evő nők, kifacsart, mosolygós jógapozíciók. A legnehezebbet ugyanakkor szeretjük elfelejteni. Az utóbbi időben igyekeztem végiggondolni, hogy mi az, amin eddig rendszeresen elbukhattam, és eszembe jutott az, hogy látom magam. Persze, a testkép, szinte el se tudom képzelni, milyen volnék… Tovább »
Azért nem tudok lefogyni, mert nem tudom magam elképzelni vékonynak
Életmódváltás, tudatosan, mi az, ami eszünkbe jut elsőre? Helyes táplálkozás, sport, képeken fehér fogakkal mosolygó salátát evő nők, kifacsart, mosolygós jógapozíciók. A legnehezebbet ugyanakkor szeretjük elfelejteni. Az utóbbi időben igyekeztem végiggondolni, hogy mi az, amin eddig rendszeresen elbukhattam, és eszembe jutott az, hogy látom magam. Persze, a testkép, szinte el se tudom képzelni, milyen volnék… Tovább »
“Csak háború ne legyen az életetekben!” – visszhangoznak bennem dédnagymamám szavai, aki kicsiként rengeteget játszott, és mesélt nekünk, de mikor a háborúról faggattuk, alig hagyta el pár szó a száját. Akkor még titokzatosnak, romantikusnak és misztikusnak tűntek ezek a szavak, izgalmas filmeket néztünk róluk, kivágva a legdurvább részleteket. Mindenki beszélt róla, csak az nem, aki… 
Tavasszal, az életmódváltásom során kezdtem el futni, egy közeli parkban, s ahogy tavaszodott, nem csak a szerelmespárok, és a söröző gimnazisták lettek egyre többen, hanem a játszótéri gyerekek és anyukák. Ők irigykedve néztek rám, ahogy szombat délután róttam a köröket, s én hasonlóképp pillantottam vissza rájuk, hogy cseréljenek velem. Magamban csendben magyaráztam, hogy azért teszem,… 
Függetlenül minden “jó tanácstól”, amiket ezen a héten nem is emlegetünk, be kell vallanunk, hogy – sajnos – egy igen stresszes, rengeteg szenvedéssel, megpróbáltatással, kínnal és kétellyel teli időszakot élünk, mikor nem jön a baba. Nem elég, hogy meg kell küzdenünk avval, amivel a többieknek, munka, háztartás, bevásárlás, elkéstem, dugó van, nem jön a busz,… 
Kiléptem az endokrinológus ajtaján, és egy nagy kő esett le a szívemről, hurrá, nem pco és nem inzulinrezisztencia, csak egy “kis” pajzsmirigy alulműködés, nem kell életem végéig diétáznom, és nem fog felborulni a hormonháztartásom, ha egy nap kihagyok egy edzést. Örüljünk. Megbirkóztam a gyógyszeradagolással, és megszenvedtem reggelente az aprócska gyógyszer kettétörésével. De végülis jó, vagy legalábbis… 
Nemrég töltöttem be a 24. évemet, hatalmas szerelmünkből házasság lett, és egymás kezét fogva éljük az életünk. Még csak 23 éves voltam, a férjem pedig 27, mikor elhatároztuk, hogy gyereket szeretnénk, mert számunkra ez az élet, a legfontosabb, hogy egy jó családunk lehessen, hogy szeretnénk mindent egymásért és a gyermekeinkért. Kinőttünk a bulizásból, és nem akartunk többet… 
Ha őszinte vagyok magammal, be kell vallanom, hogy ez az a bejegyzés, melynek legszívesebben elkerültem volna a megírását, akkor viszont nem érezném magam hitelesnek, ha egy ennyire fontos témáról nem beszélek, ugyanakkor nagyon nehéz róla őszintén írnom, ugyanis ez a meddőségnél sajnos egy rendkívül érzékeny téma. 😛 Érzések és gondolatok kavarognak bennem, látom magunkat évekkel… 
Az endokrinológus beutalóval a kezemben vártam annak a bizonyos napnak az eljövetelét, mikor végre az orvos színe elé járulhatok. Természetesen barátom, a google segítségével olvastam, olvastam és olvastam, meddőségi blogokat, ismeretterjesztő oldalakat, kicsit tudományosabb oldalakat egyre inkább az orvosok felé haladva, és próbáltam magam elhelyezni az egész rendszerben. Örök idealistaként reménykedtem benne, hogy mikor március 27-én… 
Hogy lehet ezt kibírni? – hallom gyakran a kérdést, melyet eleinte magam is gyakran tettem fel, s néha csak lesem, hogy sokan nálam sokkal hosszabb ideje, évek óta, vagy akár egy életen át ezt a terhet viszik magukkal. Hogy lehet kibírni hónapokig vagy évekig a folyamatos csalódásokat, a környezetünk kérdéseit, melyekre nincs válasz, és hogy lehet… 
Tegnap – a vasárnapi posztomban már kicsit feszegettem, hogy mennyire bántott, hogy egy olyan szituációba keveredtem, amiről tulajdonképpen soha semmit nem tudtam, hogy felnőttem úgy, hogy nem igazán találkoztam olyannal, hogy valakinek csak nagy megpróbáltatások árán lehet gyereke, pedig – ahogy utóbb az elejtett félszavakból megtudhattam – a családban is van bizony érintett. Egy olyan… 
Én voltam az, aki nagy családban nőttem fel, nagy nővérként. Gyerekként babával játszottam, vagy kistesókkal, tízenkevés évesen büszke voltam rá, hogy tudok egyedül pelenkázni, és be tudom imádkozni a szájukba a sütőtökkrémet. Én voltam az, aki Barbie-babával játszottam, és akármennyire is nem számít most menőnek, bevallom, szerettem, voltak felnőtt és gyerekbabák, és lehetett velük játszani…. 
A héten a téma a meddőség lesz, úgy általában. 🙂 Szinte visszhangzik a fejemben a mondat, hogy “meddőnek nevezzük azt a párt, akiknél egy év védekezés nélküli szexuális élet mellett nem fogan meg az utód”, és akkor kell orvoshoz menni. De vajon tényleg ilyen egyszerű ez? Nézzük a tényeket! Fogjuk egymás kezét, szeretjük egymást, elhatározzuk,… 
Úgy gondolom, az életünk célja valahol az, hogy jobb emberként mehessünk majd el. Lehetne ezt körülírni, hogy tegyük jobbá a világot, de szerintem ez félrevezető lenne, mert sokkal többet számít a szándék. Hitem szerint a világban a legtöbb dolognak célja van, nem a háborúkra és a gonoszságokra gondolok, mert azok elsősorban az ember szabad akaratának… 
Megérkezett az első vendégposzt, mégpedig egy bloggertársam tollából, fogadjátok szeretettel a Menyaszörp bloggerének írását. Te is szívesen megosztanád a történeted? Küldd el nekem a meddovagyokanyaleszek@gmail.com címre! Hét hónapja próbálkoztunk, amikor bennem felrémlett a gyanú, hogy esetleg valami gond van velünk. Persze többen mondták, hogy nem kell izgulni, nekik is egy év után jött össze a gyerek…. 
Aki már küzdött teherbeesési problémával, annak biztosan nem új kifejezés az Aviva-módszer, számtalan meddőségi fórumon vagy oldalon találjuk a kifejezést, hogy Aviva. De mi is ez valójában? És én hogyan kerültem vele kapcsolatba, és lettem valódi rajongója a témának? 🙂 Velem sem történt ez másképp, egy ideje már rajta voltam egy fórumon, ahol folyamatosan beszélgettünk,… 
Február 1-én a december-januári maratoni ciklusom után egy kis gyógyteás rásegítéssel új ciklust nyitottam, tele reményekkel, hogy most majd minden rendben lesz, visszaáll a régi rend, és remélhetőleg hónap végén produkálok egy dupla csíkos tesztet, kiszámoltam a szülés várható időpontját, és ahogy az lenni szokott, rájöttem az összes előnyére, miért éppen az az egy hónap… 
Jöjjön mindenki kedvenc kérdése, és kedvenc témája, amihez, mint mindenki, én is hozzászólok, úgyis szeretem osztani az észt. 😀 Az ember lánya betölti a 20, 25, 30, vagy akárhány évet, párkapcsolata lesz, férjhez megy, összeköltöznek, diplomát szerez, dolgozik, előléptetik, lakást vesznek, majd házat, és autót, sőt, előfordulhat, hogy előbb-utóbb beköltözik egy kutya is a lakásba,… 