Cseresznyevirág blog

Nemrég írtam róla, hogy mennyire mellélőhetsz egy akár érdeklődőnek szánt kérdéssel arról, hogy mikor is jön a gyerek, még ha valójában nem is fogod soha megtudni, például mert elütik a kínos szituációt valamilyen frappáns válasszal. Aztán felmerülhet benned a kérdés, hogy no, de miért nem akarjuk elmondani az igazat, megpróbálom kicsit összeszedni. 🙂 1. Tulajdonképpen… Tovább »

A szokásos monológommal kezdve ma Magyarországon minden 5. pár meddőnek számít, azaz egy év védekezés nélküli szexuális élettel se sikerül felmutatniuk élő utódot. A meddőség viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy az illető párnak ne lehetne gyereke, sőt, arról beszélünk, hogy fennáll egy negatív helyzet, probléma, akármi, amit meg kell oldani, legyen szó bármilyen egészségügyi… Tovább »

Ölembe hajtja a fejét, s én a hajában turkálva simogatom, dúdolok, s ő egyszercsak szomorúan megszólal: „Lassan összehozhatnánk már egy kisbabát”, én csak szomorúan, csendesen felelek: „Igen.” Aztán hallom a kérdését százezerszer, hogy vajon mikor fog végre sikerülni, hogy olyan jó lenne ha nekünk is lenne gyerekünk, hogy már az XY-nál és a Z-nél is… Tovább »

Tegnap írtam róla, milyen fontos, hogy a jó szülőséghez feldolgozzuk saját gyermekkorunk traumáit, illetve arról is, hogy ebben még nekem is van hová fejlődnöm. Ugyanakkor úgy gondolom, nem elég túltennünk magunk saját sérelmeinken, hanem – különösen ilyenkor, mikor úgyis várakozó álláson vagyunk, – érdemes energiát fektetnünk abba, hogy jobbak lehessünk. Ne kövessük el ugyanazokat a… Tovább »

Szeretném azt az időt, amíg várjuk a kis albérlőnk beköltözését a legjobban kihasználni, de nem arra, hogy bulizhassunk, világot lássunk, hanem arra, hogy a lehető legjobb anya lehessek, akit kaphat, ennek pedig egyik legfőbb alappillére, hogy feldolgozzam saját gyermekkorom traumáit, és ne neki(k) kelljen azokért a dolgokért megbűnhődniük, amiket én gyermekként elszenvedtem. Miért fontos feldolgozni… Tovább »

Bevallom őszintén, magam se szeretem, ha megkérdezik tőlem, hogy “mikor jön már a gyerek”, és ilyenkor igyekszem mindenféle frappáns (vagy legalábbis annak gondolt) válasszal elütni, és inkább a kérdezőt zavarba hozni. És nem szeretnék se apámmal, se apósommal a menstruációs problémáimról beszélni, vagy adott esetben a spermaszámokról, nyákról és hasonlókról. Olyan közegben nőttem fel, ahol… Tovább »

Pajzsmirigy alulműködésed van, és gyereket szeretnél? Útban van a baba, és kiderült, hogy gond van a pajzsmirigyeddel? Elment a kicsid, és megtudtad, hogy az a fránya pajzsmirigy áll a háttérben? A meddőségi kivizsgáláson derült ki, hogy nem működik megfelelően? A pajzsmirigy alulműködés témakörében írt bejegyzéseim itt olvashatod: a betegségről és az alternatív gyógymódokról. Hogy okoz meddőséget… Tovább »

Nemrég töltöttem be a 24. évemet, hatalmas szerelmünkből házasság lett, és egymás kezét fogva éljük az életünk. Még csak 23 éves voltam, a férjem pedig 27, mikor elhatároztuk, hogy gyereket szeretnénk, mert számunkra ez az élet, a legfontosabb, hogy egy jó családunk lehessen, hogy szeretnénk mindent egymásért és a gyermekeinkért. Kinőttünk a bulizásból, és nem akartunk többet… Tovább »

Ahogy egyre több helyen olvasok, egyre gyakrabban futok bele olyan történetekbe, mikor valaki leírja, hogy fiatal lányként az orvosa mondta neki, hogy nem lehet gyereke, ezért aztán nem is nagyon védekeztek, de hopp, egyszercsak összejött, és akkor vagy örültek vagy nem. Amikor újra előkerül az internet rejtett bugyraiból egy hasonló írás, már mondom is magamban,… Tovább »

Délelőtt írtam arról, hogy melyek a leggyakoribb tévhitek a meddőséggel kapcsolatban, most pedig gondoltam, összeszedek néhány érdekes, de minimum elgondolkodtató adatot. 1. Ma Magyarországon a párok 15-20%-a küzd teherbeesési problémákkal. Számtalanszor halljuk, hogy fogy a magyar, össze fog omlani az egészségügyi rendszer, és mennyire nincs kedve szülni. Ha pedig a hiányzó gyerekeket keressük, bizony elgondolkodtató lehet,… Tovább »

Én voltam az, aki nagy családban nőttem fel, nagy nővérként. Gyerekként babával játszottam, vagy kistesókkal, tízenkevés évesen büszke voltam rá, hogy tudok egyedül pelenkázni, és be tudom imádkozni a szájukba a sütőtökkrémet. Én voltam az, aki Barbie-babával játszottam, és akármennyire is nem számít most menőnek, bevallom, szerettem, voltak felnőtt és gyerekbabák, és lehetett velük játszani…. Tovább »

A múltkor írtam róla, mennyire nem szeretem, hogy úton-útfélen mindenkinek az az első kérdése, hogy ‘na, mikor jön a gyerek?’ Bár mostanára már nagyjából túlteszem magam rajta, mondhatni hozzászoktam, és nem veszem fel, majd kisírom magam, amikor éppen lehet, és kedvemre válogatok az alábbi válaszok közül, annak megfelelően, hogy az aktuális kérdezőt vajon mivel lehet a legjobban… Tovább »

Jöjjön mindenki kedvenc kérdése, és kedvenc témája, amihez, mint mindenki, én is hozzászólok, úgyis szeretem osztani az észt. 😀 Az ember lánya betölti a 20, 25, 30, vagy akárhány évet, párkapcsolata lesz, férjhez megy, összeköltöznek, diplomát szerez, dolgozik, előléptetik, lakást vesznek, majd házat, és autót, sőt, előfordulhat, hogy előbb-utóbb beköltözik egy kutya is a lakásba,… Tovább »

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a gyerekvállalás nem csak életünk legszebb, hanem egyben legkomolyabb feladata is, amikor megérkezik a kis csöppség a családunkba, eleinte teljesen ránk lesz utalva, tőlünk kap mindent, tőlünk tanul mindent, mi leszünk számára az egész világ, és azt hiszem, amennyire tudunk, fel kell rá készülni. 🙂 Az, hogy mennyi időt kapunk… Tovább »