Cseresznyevirág blog

Mikor végre diagnosztizálták nálam az inzulinrezisztenciát, hirtelen ezernyi kérdésemre szolgált feleletül, de ezek a kérdések egyre újabb és újabb kérdéseket vetettek fel bennem. Most már nem volt többé sötét, homályos folt, hogy miért megyünk keresztül mindezen, elvégre az anyagcsere probléma kialakulásának okaira is pontos választ kaptam: genetika és életmód. Hiába maradt szinte rejtve a családunkban… Tovább »

Kedves Olvasóm! Ezúton megragadom az alkalmat és szeretnék neked Boldog Új Évet! kívánni. 🙂 Kívánom, hogy ebben az évben teljesüljenek legbelsőbb vágyaid! Ha te is közénk tartozol, örömsikoltozós pozitív tesztelést, végighányt reggeli fürdőszobákat, rugdosást odabentről, és egészséges kisbabát! Ami azt illeti, én is valami hasonlót szeretnék leginkább… 🙂 Tulajdonképpen furcsa, nekem korábban sose voltak újévi fogadalmaim,… Tovább »

Mindenképp szerettem volna egy év végi hálaadást írni, mert azt hiszem, rettenetes évünkben annyi kincs volt, melyekért hálát kell adnom. Nagy örömként ért, hogy az eheti {Vigyázz! Kész! Posztolj!} keretei közt tehetem meg mindezt, ugyanis a témánk ‘Ilyen volt 2015’. Rettenetes év volt. Hálát adok érte, Istenem. Borzalmas nehéz, tele betegséggel, szenvedéssel, veszekedésekkel és sírással. Telistele lelki… Tovább »

Kedves Olvasóm! Szerettem volna nektek egy apró karácsonyi ajándékkal készülni, sajnos fizikailag nem tudok segíteni, de amiben mégis, abban igyekszem, mivel, ha te is a sorstársam vagy, tudom, min mész keresztül, és tudom, mennyien nálunk sokkal nehezebb helyzetben vagytok. Fogadjátok szeretettel tehát ezt a kis karácsonyi ajándékot, apró kis üzeneteket a bloggerektől, melyek remélem, segítenek… Tovább »

Sokáig kerestem magamban azt a fiatal lányt, akire emlékeztem, aki önfeledten kacagva táncolta körbe a világot, aki büszkén tipegett a tűsarkújában, aki felháborodott rajta, ha olyanok nézték meg, akiknek nem szánta magát, aki tajtékzott, ha késett a busz, aki azért késett el a találkozókról, mert még a szempilláját göndörítette. Kétségbeesetten kerestem magamban azt a bohém,… Tovább »

“Rendes családban” valahogy úgy néznek ki az ünnepek, hogy már napokkal előtte sütünk-főzünk, a lakást körbelengik az illatok, a cukorfelhők, a fahéj, szegfűszeg és a narancs keveredő aromái, aztán közéjük vegyül a sülő húsok, halak illata. Szenteste elővesszük ezeket, megpakoljuk az asztalt, körbeüljük, és esszük sorba a fogásokat, míg puffadtan el nem fekszik mindenki a… Tovább »

Egy karácsonyi vásáron sétálok keresztül az orvosomhoz, már megint rossz híreket kaptam, legszívesebben sírva bujdokolnék el, közben pedig körülöttem negédes karácsonyi zenék, villódzó fények, nevetve forralt bort kortyolgató párok. Valahogy olyan idegen, olyan távoli most ez az egész, az ünnepi hangulat, a boldogság, most valahogy úgy érzem, nem szeretném, szeretnék elbujdokolni, kimaradni, bezárkózni a saját… Tovább »

Valahogy úgy vagyunk vele, mi, emberek, hogy a dolgok értékét csak akkor szeretjük meglátni, amikor nincsenek. Nem vesszük észre, mekkora kincsünk van, míg egészségesek vagyunk, nem örülünk a szüleinknek, csak ha elveszítettük őket, nem örülünk a békének,csak ha háború van. Észre se vesszük, micsoda kincs, mekkora ajándék, és mennyi lehetőség rejlik az életben. A mindennapok… Tovább »

Bár az elmúlt hónapokban nagyon sokat javult a stresszkezelésem, sajnos ugyanez az időszak rengeteg nehézséggel járt számunkra, egyik orvostól a másikig, vérvételek, gyógyszerek, vizsgálatok és kudarcok. Azt már egy jó ideje megtanultam, hogy a problémáink, nehézségeink elől nem futhatok el, hanem fel kell őket dolgoznom, a segítség pedig csodálatos módon toppant be az életembe, tulajdonképpen… Tovább »

Egy kis adventi sorozatot indítok, hogy az elkövetkező hetekben ne a gondjainkkal foglalkozzunk, azokat tegyük le egy kicsit, és készítsük fel a lelkünket az ünnepre, az ünnepekre, Karácsonyra és az anyaságra, mindkettő egy gyermek érkezése. Készüljünk valahogy úgy, ahogy nem szoktunk, ne csak vásárlással, takarítással, sütéssel-főzéssel, hanem tisztítsuk meg a szívünket, hogy igazán be tudjuk… Tovább »

A minap valaki megemlítette Darwint és az evolúcióelméletet, én pedig hirtelen nem tudtam, miért rándul görcsbe a gyomrom ennek hallatán, elvégre egy lángelméről beszélünk, aki igencsak előrevitte a tudományt, úgy tűnik, én mostanában mégse szeretem. 😀 Arról, amiért nekem görcsbe rándult a gyomrom a neve hallatán, tulajdonképpen nem feltétlen ő tehet, hanem az ezerszer hallott… Tovább »

Egy kisfiúról álmodtam, épp olyanról, mint az édesapja, ki vidáman szalad köztünk, bozontos barna hajával, kérdéseket tesz fel, és csillog a szemében a tudásvágy, a megismerés ösztönével mászik a szekrényre, a fára, aztán ott ül az asztalnál, kiskanalával csapkodja a sütőtökkrémet. Álmodtam egy kisfiúról, s ízlelgettem a neveket, melyik lenne a legszebb a vezetéknevünkkel, hova… Tovább »

Tegnap írtam róla, milyen fontos, hogy a jó szülőséghez feldolgozzuk saját gyermekkorunk traumáit, illetve arról is, hogy ebben még nekem is van hová fejlődnöm. Ugyanakkor úgy gondolom, nem elég túltennünk magunk saját sérelmeinken, hanem – különösen ilyenkor, mikor úgyis várakozó álláson vagyunk, – érdemes energiát fektetnünk abba, hogy jobbak lehessünk. Ne kövessük el ugyanazokat a… Tovább »

Szeretném azt az időt, amíg várjuk a kis albérlőnk beköltözését a legjobban kihasználni, de nem arra, hogy bulizhassunk, világot lássunk, hanem arra, hogy a lehető legjobb anya lehessek, akit kaphat, ennek pedig egyik legfőbb alappillére, hogy feldolgozzam saját gyermekkorom traumáit, és ne neki(k) kelljen azokért a dolgokért megbűnhődniük, amiket én gyermekként elszenvedtem. Miért fontos feldolgozni… Tovább »

Bár az utóbbi időben az életmódváltásomnak köszönhetően sokat javult a helyzet, ebben a témában magam is erőteljesen érintett vagyok, ugyanis itt egy kis úszógumi, ott egy kis zsírpárna, a férjem igazán nem mondhatja, hogy ne lenne mit fogni rajtam. 😀 Ami azt illeti, tudom, hogy evvel egyáltalán nem javítok a helyzeten, úgyhogy próbálok tenni ellene,… Tovább »

A héten a téma a meddőség lesz, úgy általában. 🙂 Szinte visszhangzik a fejemben a mondat, hogy “meddőnek nevezzük azt a párt, akiknél egy év védekezés nélküli szexuális élet mellett nem fogan meg az utód”, és akkor kell orvoshoz menni. De vajon tényleg ilyen egyszerű ez? Nézzük a tényeket! Fogjuk egymás kezét, szeretjük egymást, elhatározzuk,… Tovább »

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a gyerekvállalás nem csak életünk legszebb, hanem egyben legkomolyabb feladata is, amikor megérkezik a kis csöppség a családunkba, eleinte teljesen ránk lesz utalva, tőlünk kap mindent, tőlünk tanul mindent, mi leszünk számára az egész világ, és azt hiszem, amennyire tudunk, fel kell rá készülni. 🙂 Az, hogy mennyi időt kapunk… Tovább »