Nemrég összeültünk egy társasággal, csupa értelmiségi, köztük három orvos, az egyik rezidens, a másik kettő már idősebb, tulajdonképpen semelyikőjük nem olyan szakterületen praktizál, ami minket érintene. Mindenféléről beszélgettünk, a saját életünkről, a menekültkérdésről, politizáltunk.
Aztán valahogy szóbakerült egy lány, akit egyébként én személyesen nem ismerek, aki elkezdett mesélni róla, előadta. hogy az illető hölgy kitalált magának valami betegséget, ami miatt nem ehet cukrot és fehér kenyeret, mert pattanásos lesz tőle, és hullik a haja, de nem tudja a nevét. Magamban mondom, hogy persze, inzulinrezisztencia, pcos-a is lehet.
Egy pillanat telt el, még csak megszólalni se volt időm, pedig már a számon volt, hogy az inzulinrezisztenciát bizony nem szokták kitalálni, de már láttam, ahogy hőbörgött körülöttem mindenki, beleértve a társaság orvosait is, hogy ez mekkora baromság, ilyen nem létezik.
Tulajdonképpen utólag bánom, hogy nem vettem fel a kesztyűt, és nem kezdtem el vitatkozni az inzulinrezisztencia létezéséről, de valahogy akkor és ott nem éreztem magamban a bátorságot, hogy szembeszálljak velük, ugyanis kapásból úgy érezhették volna, hogy mégse oktassam ki őket a saját szakmájukból. De ha már ott nem tettem meg, most itt igyekszem bepótolni.
Az inzulinrezisztencia igenis létező betegség, amitől nagyjából minden második nő szenved, jelentősen ronthat az életminőségükön, ugyanis olyan tünetekkel járhat, mint a haspuffadás, hirtelen megemelkedett étvágy, olyankor akár szédülés. Az inzulinrezisztenciás nők teste is negatív irányba változhat meg, ugyanis a mindenki által utált alma alkatú elhízással, hajhullással járhat, emellett rendszertelen menstruációt és meddőséget is okozhat.
A kezeletlen inzulinrezisztencia, ami egyébként egyesek szerint nem létezik, olyan betegségek kialakulásához vezethet, mint a pcos, a depresszió, szív-és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, demencia és egyes rákok. További információkat itt olvashatsz az inzulinrezisztenciáról.
Ha objektíven szemléljük, akkor is sokkal jobb ezek nélkül a tünetek nélkül élni, és megelőzni azokat a betegségeket, amik az inzulinrezisztencia szövődményeként kialakulhatnak.
Persze, sokkal egyszerűbb homokba dugni a fejünk, letagadni, hogy létezne ez a betegség, és bezabálni ma estig még három fánkot, aztán elővenni az epilátort, és megküzdeni vele, de könyörgöm, biztosan megéri? Biztosan megéri bebújni a kifogások mögé, hogy miért nincs időnk mozogni, miért nem jutunk hozzá egészséges táplálékhoz?
Mert mit kell tenni inzulinrezisztenciásként a teljes életért? Egész egyszerűen egészséges életmódot folytatni, olyan ételeket enni, amik önmagukban is jelentősen javítanak minden ember életminőségén, mert amellett, hogy finomak, folyamatos, állandó energiaszintet, jó közérzetet nyújtanak, és sportolni, ami nem csupán a hosszú élet titka, hanem hatékony módja a stressz előzésének. 🙂
Csak vegyük már tudomásul végre egyszer, s mindenkorra, hogy az inzulinrezisztencia létezik, és komoly dolog!
Nagyon fontos lenne, hogy ezt elfogadjuk, sőt, egy ilyen gyakori, ráadásul az életmóddal is összefüggő betegségnél a prevencióval is foglalkozni kéne, beszélni kéne róla a tinikkel, az iskolákban, hogy tudják, hogyan kell élni, hogy az esélyeket minimálisra csökkentsék, és hova forduljanak, ha gond van.
Avval, hogy elbagatellizáljuk az ügyet, éppen a leggyengébbek és a témában legkevésbé műveltek esnek ki az orvosi kezelésből, akiknek utána a legkevésbé lesz pénzük magánorvosra, de sebaj, folytatják a gyorsételekkel, pár év múlva pedig már ott is a diabétesz. 🙁
És egyébként is, miért nem lehet elfogadni, hogy a másiknak baja van, és komolyan kell venni? Tömjük csak az inzulinrezisztenciásokba a süteményeket, a gluténérzékenyekbe a búzalisztet, a laktózérzékenyekbe a tejet, és folytathatnám, az már az ő egyéni szociális problémája, hogy utána hetekig szenvedhet. Vagy mégsem?
Adjuk már végre meg a másiknak azt a minimális tiszteletet, hogy komolyan vesszük!
Tetszett a bejegyzés és nem szeretnél lemaradni? Csatlakozz hozzám a Facebookon vagy a Google+-on! Ha szívesen beszélgetnél sorstársakkal, gyere a Facebook-közösségünkbe!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: