Megismertelek, és megszerettelek olyan szerelemmel, amivel csak egyszer szeret az ember, amit ha elszalasztunk, utána bezárul a szívünk, s ilyen mélyre már senki nem férkőzhet be. Nem csak a szerelmem, kedvesem, férjem lettél, hanem a másik felem, aki nélkül élni tudok, de ragyogni nem. Te vagy, akiről tudom, hogy szereti a sülthúst, a teát, a kakaót, akiről tudom, hogy mi az első mozdulatod reggel, mikor felébredtél, és te vagy, aki rámnézve tudod, hogy megsimogass vagy megölelj, aki erős kézzel nyúlsz felém, ha fájdalmaim vannak, s gyengéden betakarsz, aki tökéletesen elegyíted önmagadban a játékos kisfiút, az erős kamaszt és a felnőtt férfit. Te vagy, akiről elsőre éreztem, hogy nem múló szerelem leszel az életemben, s képed pillanatok alatt elhalványította a korábbi férfiakat.
Te vagy, aki nem csak megkapni akartál, hanem megtartani, aki mellett nő lehettem, és aki mellett nem maradtam többé szürke kisegér, hanem ragyogó, magabiztos, felnőtt nővé váltam. Te vagy, aki odaadtál értem mindent, s akiért én is mindent odaadtam.
Hozzádmentem, és annyira szerettelek, hogy azt hittem, ennél jobban már képtelen szeretni az ember, mert úgy éreztem, kitárulkozik feléd a teljes szívem. Azt hittem, innen feljebb már csak akkor lehet, ha ezután nem csak téged szeretlek, hanem születik valaki, akit mindketten imádunk, aki egyszerre olyan, mint te és mint én, aki kettőnkből lett.
Aztán féltem, hogy mi lesz, ha nem sikerül, hogy ne múljon el ez a végtelen szerelem és szeretet, amit egymás iránt érzünk, hogy ne halványuljak el a szemedben, mikor fájdalmas görcsök közt fekszem, mikor gyenge vagyok, bezárkózom és sírom. Féltem, hogy nem leszek többé szép a szemedben, mikor meghíztam, csúnyább lett a bőröm, s kisírtam a szemeimet, s most azt látom, hogy nagy, erős karod körbeölel.
Féltem, hogy nem tudunk együtt változni, és neked hiányozni fog az a kacagó kislány, akit megszerettél, s most, bár nem mindig örömmel, de csodálkozva szemlélem, hogy ketten együtt öregedtünk meg, s napról napra jobban szeretlek, amikor kiállsz velem a bajban, mert erős vagy, és mert nem akarsz megszökni a nehézségek elől, mert tűzbe mennél értem, és azért, hogy tőlem lehessen gyereked, noha mástól biztosabban, többször és hamarabb lehetne.
Napról napra jobban szeretlek, mikor vállalod, hogy álmaid beteljesítése helyett kiállsz mellettem, mert szeretsz.
Tetszett a bejegyzés és nem szeretnél lemaradni? Csatlakozz hozzám a Facebookon vagy a Google+-on! Ha szívesen beszélgetnél sorstársakkal, gyere a Facebook-közösségünkbe!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: