Életmódváltás napló

Régen adtam hírt a saját életmódváltásomról, és azóta inkább ötletekkel, tippekkel halmoztalak el benneteket, melyeket ugyan magam is követek, de közben szépen megbújtam csendben. Na, jó, az is benne van, hogy annyi mindenről szerettem volna írni ebben a rovatban, hogy magamra már nem is került sor. 😀 Azt hiszem, eljött az idő, amikor már nem hallgathatok tovább, be kell számolnom arról, hogy állok. 😀

Testsúly:

Nem is várok sokáig, hogy kibújjon a szög a zsákból, hogy miért nem írtam már régóta erről a témáról: ennek pedig az az oka, hogy sajnos minden igyekezetem ellenére egy ideje stagnál. Beállt a testsúlyom 72-73 kg-re, és nem sikerül(t még) lejjebb tornásznom. Nyilván ennek megvannak az okai, melyek egy része mentegetőzésnek hathat, egy másik részénél pedig kíméletlenül őszintének kell lennem, de vegyük is sorra őket:

• Mielőtt tavasszal bedurrant a már akkor nyilván a szervezetemben lévő pajzsmirigygyulladás, jó ideje ezt a testsúlyt tartottam. Akkor is bőven tennem kellett érte, hogy ne hízzak tovább, de mégiscsak évbe mérhető, amíg itt álltam, és másoktól is hallottam már, hogy azon a ponton, ami egy hosszú ideig tartott testsúlyt jelentett, nehéz volt túllendülniük, ilyenkor rövid ideig minden igyekezetük ellenére stagnált, aztán újra beindult a fogyás. Ilyenkor sajnos nem igazán lehet egészséges keretek közt felgyorsítani a folyamatot, viszont nagy szükség van a kitartásra és az erőre, ezt igyekszem magamba sulykolni.
• Katasztrofális hormoneredmények és hormoningadozások mellett nálam nem működik a nagyobb táplálékmegvonás, ugyanis akkor rosszul leszek. Ezen kívül, khm, a hormonkezelések igencsak megviseltek, úgyhogy én is inkább egy egészséges egyensúly megtalálására igyekeztem törekedni, mint mindenáron fogyni. Ezen sajnos nem nagyon tudok változtatni, a pajzsmirigybetegségemmel mindenfajta fogyásnál hátrányba kerülök.

Addig is, míg a nemfogyásomnak a többi okát sorra veszem, nézzük csak meg egy kicsit jobban, hogy mit jelent ez az egészséges egyensúly. 🙂 Olyan jól érzem magam a bőrömben, mint már régóta (mióta elkezdtük a gyerekprojektet), nem éreztem magam: nyilván ebben benne van az is, hogy az utóbbi időben nagyon próbálok figyelni a pozitív testkép-pozitív életszemlélet párosra, de azt hiszem, ez nem merül ki ennyiben. 🙂

Ha belenézek a tükörbe, – a hormonok játékától hadd ne részletezzem, milyen bőrömet leszámítva – sokkal jobb kép fogad. A derekam vékonyabb (kivéve mikor a már többször említett okokból épp puffadok), a testem tónusosabb lett, szóval azt hiszem, ha a kilók nem is, azért a zsírnak egy jelentős része leolvadt vagy inkább átalakult rajtam. 🙂

A mindennapokban erősebbnek és energikusabbnak érzem magam. 🙂

Táplálkozás:

Egyrészről hatalmas eredmény, hogy azt hiszem, az utolsó lépéseket is sikerült megtennem, hogy kivonjam az életünkből a feldolgozott élelmiszereket: nem, már nem veszünk a boltban felvágottat se, tésztát se, semmit, mindent itthon állítok elő ellenőrzött, kistermelőktől beszerzett alapanyagokból, szójalecitin, jódozott só (pajzsmirigyem miatt nem jó) és társai nélkül. 🙂

Ami viszont táplálkozás szempontjából kevésbé pozitív, hogy mostanában több kilengésünk is volt. Egyrészről azért, mert én amint beköszöntött a hideg, iszonyúan elkezdtem fázni, és mindenféle energiadús ételt kívánni. Bevallom, ez nem jó, aztán szépen sikerült visszaállni. Azt hiszem, most tavaszig jóval kevesebb friss zöldség, helyette párolt és sült zöldségeket fogyasztok, mert valahogy az könnyebben lecsúszik ilyenkor. Ha pedig feltétlen étkezések közt megkívánok valamit, na, olyankor igyekszem inkább vagy egy répát vagy 80%-os szójamentes étcsokit majszolni, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy mostanában nem csúszott le sok minden, ami nem fér bele ebbe a kategóriába.

A másik, ami ugyan táplálkozás szempontjából nem a legjobb, mégis úgy gondolom, hogy nem tagadhatom meg magamtól, magunktól, hogy mostanában viszonylag sokat vendégeskedtünk hétvégéken. Kár volna illúziókban ringatnom magam: ilyenkor egyáltalán nem a legegészségesebb fogások kerülnek az asztalunkra, de talán majd egyszer szüleinknél, barátainknál is eljön egy egészségesebb élet ideje, addig viszont úgy gondolom, hogy biztathatom őket erre, azt viszont egy komolyabb diagnózis nélkül nem várhatom el, hogy külön főzzenek rám, azt meg komoly egészségügyi indok nélkül bunkóságnak tartanám, ha ilyenkor elővenném a saját kis dobozom. Azt persze nem tudom, ezen mit fog változtatni, ha az endokrinológusváltással együtt végre megcsináltatom az inzulinrezisztencia vizsgálatot, illetve dűlőre jutunk végre a pcos-gyanú kérdéskörben is.

Mozgás:

Nos, ez mennyiségre nem nőtt az elmúlt időszakban, viszont a mindennapjaim részévé vált, és azt hiszem, ez hatalmas eredmény, viszont hamarosan be kéne iktatnom egy újabb mozgásformát.

Bónuszok:

Egy ideje amellett, hogy nagyon figyelek, milyen táplálékot viszek be a szervezetembe, elkezdett érdekelni, hogy akkor már avval is foglalkozhatnék, mit kenek magamra. Őszintén megvallva, gyakorlatilag mióta önjáró vagyok ebben az ügyben, azaz kamaszkorom óta a kozmetikumok kiválasztásában abszolút elsődleges szempont volt az ára. Ez tulajdonképpen, ha arra gondolok, hogy a legtöbb diákhoz hasonlóan végtelenül csóró voltam, valahol érthető. 😀 Ezen kívül még az érdekelt, hogy használható legyen.

Mivel egy szolid sminket a mindennapokban is viselek, emellé pedig bejönnek az arcápoló termékek, a hajmosás, a fürdés, a testápolás, azért igencsak sok mindenről van szó, ami avval járt, hogy igencsak sok vegyszert kentem magamra.

A pakolásokat már korábban is itthon készítettem el, illetve évek óta magam gyártom a púdert, egyrészt anyagi okokból, másrészt azért, hogy kikeverhessem a tökéletes színt. A harmadik váltás pedig, amit korábban megtettem, hogy amikor a BB-krém-láz beköszöntött, leváltottam erre az akkori alapozóm, és egészen mostanáig azóta is ezt használtam.

Nos, nem olyan régen egy szép napon megérkezett az életembe az igény a natúrkozmetikumok iránt. Felfedeztem egy szimpatikus, árban még épp megfelelő márkát, és megvettem az első terméket, egy kellemes illatú dezodort, mely végre tökéletesen alumínium-és adalékanyagmentes. 🙂 És tetszett.

Azóta azt a taktikát követem, hogy természetesen nem hajítottam ki a kukába a teljes addigi kozmetikumgyűjteményem, mert – valljuk be – irreális lett volna mindent egyszerre lecserélni, ehelyett ami elfogy, ahelyett már natúrkozmetikumot veszek. 🙂 Eddig váltottam egy ilyen alapozóra, korrektorra, ajakápolóra, szemhéjtusra (na, jó, ezt azért nem minden nap használom 😀 ), és beszereztem egy natúr szemhéjpúderpalettát. 🙂 Ezen kívül beállt a sorba a tusfürdőm, a teljes arctisztító-arcápoló készletem és a testápolóm. 🙂 Tökéletesen elégedett vagyok, alig drágábbak, mint amiket eddig vettem, de valahogy gyengédebben ápolnak, kellemesebb az illatuk, és mégse vegyszereket, hanem növénykészítményeket kenek magamra. 🙂

Tetszett a bejegyzés és nem szeretnél lemaradni? Csatlakozz hozzám a Facebookon vagy a Google+-on!

Képek: Pixabay