Az agyalapi mirigy működésének zavarai a meddőség hátterében

Az agyalapi mirigy a “belső elválasztású mirigyek karmestere”, működésének zavarai számos más hormonális probléma hátterében is állhatnak. Mivel sajnos sokakat érintő problémáról van szó, nagyon fontos, hogy bár már korábban is többször szóbakerült, végre beszéljünk róla. Ha lemaradtál, ajánlom figyelmedbe az alábbi írásokat: ha kíváncsi vagy, mi az összefüggés a stressz, az agyalapi mirigy és a meddőség közt, ha a premenstruációs szindrómáról szeretnél többet megtudni vagy ha a stresszkezelési módszereid szeretnéd fejleszteni – részben – az agyalapi mirigyed egészséges működése érdekében.

Amit az agyalapi mirigyről tudni kell:

Az agyalapi mirigy az agyalapon található csontos bemélyedésen elhelyezkedő mindössze néhány cm-es mirigy, mely három lebenyből áll. Ezek közül az első és a középső lebeny felelős a perifériás mirigyek hormontermelésének szabályozására termelt hormonokért, ezeknek a termelődését a hipotalamusz hormonjai szabályozzák, ezt az első és középső lebenyt nevezzük adenohipofízisnek. A hátsó lebeny a neurohipofízis, itt termelődnek az oxitocin és az antidiuretikus hormon.

Az agyalapi mirigy hormonjai:

• ACTH (adrenokortikotróp hormon): a mellékvese működését serkentő hormon
• FSH (follikulus stimuláló hormon): a tüszőérést serkentő hormon
• STH (szomatotropin, hGH = human growth hormone): növekedést serkentő hormon, mely fokozza a csontok és az izomzat növekedését
• LH (luteotróp hormon): sárgatest érést serkentő hormon, mely elősegíti a tüszőrepedést, gyorsítja a sárgatest kialakulását, segíti a progeszteron termelődését a petefészkekben, illetve segíti a magzat beágyazódását a méhnyálkahártyába
• Prolaktin (LTH = laktotróp hormon): tejelválasztást serkentő hormon, mely a tejelválasztáson kívül gátolja a nemi hormonok hatását
• TSH (thyroidea stimuláló hormon): a pajzsmirigy működését serkentő hormon
• MSH (melanocitákat stimuláló hormon), melyek a bőr pigmentációjáért felelősek
• ADH (vazopresszin): antidiuretikus hormon, mely a vesékben a víz visszaszívódását fokozza
• Oxitocin: fokozza a méh tevékenységét a szülés során, elősegíti a tej ürülését a mellből, mindemellett a kötődésért felelős hormon, melynek termelődését fokozzák a testi érintések – például az ölelés  🙂

A hipofízis működési zavarai:

Hipofízis adenoma:

A hipofízis – többnyire jóindulatú – daganatait nevezzük összefoglaló néven hipofízis adenómának. Ezek a sejtburjánzások attól függően, hogy pontosan hol jönnek létre, különböző hormonális rendellenességekért felelősek. A 10 mm-nél kisebb adenómákat mikroadenómáknak, míg az annál nagyobbakat makroadenómáknak nevezzük.

Hipofízis adenómák okai:

Kialakulásuknak oka egyáltalán nem tisztázott, ami biztos, hogy a másodlagos adenómák akkor alakulnak ki, ha mindkét mellékvesét műtéti úton eltávolították, ez a Nelson-szindróma. Egyes – nem bizonyított kutatások szerint – a prolaktintúltermeléssel járó adenóma kialakulásának az esélyeit a fogamzásgátló tabletta szedése megnöveli.

Tünetei:

Attól függően, hogy hol alakult ki az adenóma, különböző hormonok túltermelődése jelenhet meg.

• megjelenhetnek egyes hormonok túltermelődéséből származó tünetek
  • a prolaktin túltermelődése esetén: tejcsorgás, menstruáció kimaradása, meddőség, férfiaknál heresorvadás, impotencia, meddőség és emlőnövekedés jelenhetnek meg, a nemi hormonok termelődését gátolja, emiatt akár a nemi szervek sorvadásával is járhat
  • a növekedési hormon túltermelése okozhat fokozott növekedést (gigantizmust), illetve felnőtt korban a növekedésre hajlamos, kiálló csúcsok megnövekedését (akromegália), jellemző az orr, az állak, illetve a végtagok megnagyobbodása
  • a szomatotropin túltermelődésének inzulinellenes hatása van, emiatt cukorbetegség alakulhat ki, ez a Cushing-szindróma
• az agyalapi mirigy hormonjainak túltermelése egyes perifériás hormonok termelődésének elnyomásával járhatnak
  • a jelentősen megnagyobbodott adenóma pajzsmirigy elégtelenséget és mellékvese elégtelenséget okozhat, melyek következtében a menstruáció elmaradhat, illetve meddőség alakulhat ki
• okozhatnak szemészeti-neurológiai tüneteket: mivel az adenómák elnyomhatják a látóidegeket, okozhatnak látótérkiesést, súlyosabb esetben az agykamrák összenyomásával járhatnak

Diagnosztizálás:

A hipofízis adenómára utalnak a vérvételkor kimutatott hormonális eltérések, melyek után szükséges a képalkotó diagnosztikával történő vizsgálat: régebben a töröknyeregről készítettek röntgenfelvételt, ma már CT-vel vagy MRI-vel nézik meg, mellyel jól látható a daganat megléte, elhelyezkedése, illetve nagy valószínűséggel megjósolható a terjedésének az iránya is.

A szemészeti vizsgálaton fontos a látótér vizsgálata, illetve a szemfenéki vizsgálat, mellyel diagnosztizálható, mekkora a koponyaűri nyomás, illetve átterjedt-e a daganat az agykamrára.

Kezelés:

A prolaktintúltermeléssel járó adenómák esetében hatékony a gyógyszeres kezelés, mely az esetek legnagyobb részében bromokriptin szedésével történik. Ennek következtében az esetek 80-90%-ában csökken a prolaktin (vagy a növekedési hormon) termelése, nőknél helyreáll a menstruációs ciklus, lehetővé válik a fogamzás, illetve sok esetben megfigyelhető az adenóma visszafejlődése is.

Sebészi eljárásra lehet szükség, a koponyaűri nyomás csökkentése érdekében (ebben az esetben életmentő műtét), a látás javításáért, a hormontúltengés megszüntetése vagy az elnyomott hormonok termelődésének fokozása érdekében. Ilyenkor az orrüregen és az ékcsonton keresztül végzik el a műtétet, azonban ez a beavatkozás nem megfelelő akkor, ha az adenóma átterjedt a látóidegre vagy más területre.

Sugárkezelést alkalmaznak bizonyos mikroadenómáknál, ha túlságosan nagy méretű az adenóma, illetve ha a műtét során nem sikerült eltávolítani a teljes adenómát.

A hipofízis elégtelenség:

Kialakulásának okai:

• agyműtét
• agydaganat (a hipofízis vagy a hipotalamusz daganatos megbetegedései)
• fejsérülés (pl koponyatörés)
• agyalapi fertőzések (pl tbc-s agyhártyagyulladás)
• sugárfertőzés
• stroke
• lágy agyhártya alatti (subarachnoideális) vérzés (többnyire veleszületett artéria kiöblösödés, aneurysma szövődményeként
• hemokromatózis (vasanyagcsere-zavar)
• egyéb ritka betegségek

A hipofízis elégtelenségének tünetei:

• hasi fájdalom
• menstruációs ciklus felborulása és a menstruáció elmaradása
• étvágytalanság
• a libidó csökkenése
• tejelválasztás megszűnése (érintetteknél 🙂 )
• gyengeség, fáradtság, fejfájás
• meddőség
• testszőrzet csökkenése vagy elvesztése
• vérnyomás csökkenése
• gyerekeknél törpenövés, nemi érés hiánya
• testsúly csökkenése

A tünetek megjelenése, sorrendje és erőssége függ attól, hogy mely hormon hiányát okozza az agyalapi mirigy elégtelen működése, milyen alapbetegség váltotta ki azt, illetve milyen gyorsan terjed.

Diagnosztizáció:

Vérvétellel megállapítható, mely hormonok hiányoznak. A vérvételen jellemző az alacsony vércukorszint, a vérszegénység, a csökkent káliumszint, a hipofízis, illetve a perifériás hormonok csökkent szintje, illetve a fokozott víz-és sókiválasztás.

Ezt követően fontos a mirigykárosodás okának a tisztázása, melynagy felbontású képalkotó technológiákkal vizsgálható, ilyenek a CT, az MRI, ritkábban az agyérfestéses röntgenvizsgálat vagy az agyvíz laborítóriumi vizsgálata.

Kezelések:

Az agyalapi mirigy elégtelen működése esetén a legtöbb esetben nem az agyalapi mirigy hormonjai kerülnek pótlásra, ugyanis ezek fehérjék, melyek könnyen immunreakciót okozhatnak, csak injekció formájában adhatóak és drágák. 🙁 Ilyenkor a perifériás mirigyek hormonjai – például pajzsmirigy hormonok, kortizol, nemi hormonok, stb – kerülnek pótlásra.

Ez alól épp a meddőség – és a törpenövés gyógyítása – képeznek kivételt, melyek kizárólag a fehérjetermészítű hormonok (FSH, LH, STH) segítségével kezelhetőek.

Ezek mellett fontos az alapbetegség kezelése.

Tetszett a bejegyzés és nem szeretnél lemaradni? Csatlakozz hozzám a Facebookon vagy a Google+-on! Ha szívesen beszélgetnél sorstársakkal, gyere a Facebook-közösségünkbe!

Források: itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt.