Méhfejlődési rendellenességek

Viszonylag kevés szó esik róluk, viszont sok a tévhit velük kapcsolatban… Szerencsére legtöbbjük egyáltalán nem egyenlő az élethosszig tartó gyermektelenséggel, csupán a szokásosnál több odafigyelést igényel.

Ha most olvasol róluk először, semmiképp ne ess pánikba, ugyanis ezek viszonylag ritkák, tehát elenyésző a valószínűsége, hogy érintett legyél!

Diagnosztizálási lehetőségek:

Az első tévhittel rögtön szembe is találtuk magunk: nem, a méhfejlődési rendellenességek diagnosztizálására nem megfelelőek a petevezető átjárhatósági vizsgálatok, ugyanis ezek elsősorban a petevezetékek állapotát mutatják meg.

Bizonyos elváltozások ultrahangon is látszhatnak, ugyanakkor a pontos diagnózishoz ez nem elég. Korábban a HSG, azaz hysterosalpingogra volt a megfelelő vizsgálat, melynek során kontrasztanyagot fecskendeztek a méhbe, és azt ultrahanggal vagy röntgennel nézték, azonban ez ma már egyre kevésbé elterjedt a kontrasztanyag okozta szövődmények miatt.

Jelenleg a legkorszerűbb eljárások a hiszteroszkópia, azaz méhtükrözés, illetve laparoszkópos műtét során is láthatóvá válik a méh formája.

Mitől alakulnak ki a méhfejlődési rendellenességek?

A méhen belüli fejlődés során nagyjából a 10. hétig egyformán fejlődnek a fiú és a lány magzatok húgy-és ivarszervei, majd innentől a fiúknál a tesztoszteron miatt a Wolff-csövek, lányoknál pedig ennek a férfi nemi hormonnak a hiányában a Müller-csövek fejlődnek ki, hogy ezekből alakuljanak ki a belső nemi szervek. A fejlődés során a Müller-csövek először közel kerülnek egymáshoz, majd eltűnik a köztük lévő fal, üregük összeolvad. Ha valamilyen okból zavart szenved ez a fejlődés, akkor jönnek létre a méhfejlődési rendellenességek.

Méhfejlődési rendellenességek:

Torzult méh (uterus arcuatus):

A méh teteje kissé benyomódott, nem háromszög, hanem szív alakú, ez a teherbeesést, illetve a gyermek kihordását kevésbé befolyásolja, a koraszülés kockázatát növeli, illetve nagyobb az esélye a fekvési rendellenességeknek, például a harántfekvésnek.

Sövénnyel kettéválasztott méh, méhsövény (uterus septus és subseptus):

A Müller-csövek összeolvadásának a zavara miatt a méh felső részén egy részleges (septus) vagy teljes (subseptus) sövény keletkezik, emiatt a méhűr kettéosztott. Erre az elváltozásra sok esetben középidős vetélések vagy kissúlyú babák hívják fel a figyelmet, azonban jó hír, hogy nem lehetetlen kihordani a gyermeket. 🙂 A részleges sövény műtéttel korrigálható, és teljesen megszüntethető. 🙂

Kétméhűség és kéthüvelyűség (uterus és vagina duplex):

Ebben az esetben teljesen elmarad a Müller-csövek egyesülése, és két méh, illetve gyakran két hüvely, azaz egy sövénnyel kettéosztott hüvely alakul ki, mely szeretkezés során zavaró is lehet (de nem minden esetben). Ilyenkor akármelyik oldalon kialakulhat a terhesség, de sajnos a vetélés kockázata nagyobb.

Egyszarvú méh (uterus unicornis):

Ebben az esetben csak az egyik Müller-cső fejlődik ki, csak ezen az oldalon tud megtapadni a terhesség, és sajnos itt is nagyobb a kockázata mind a korai vetélésnek, mind a koraszülésnek. De biztatásképp itt van egy történet, ahol a nő a 3. gyerek után tudta meg, hogy egyszarvú a méhe (mindhárom gyerek koraszülött, de egészséges lett), mivel korai petefészek kimerülése lett, de még így is tudott szülni egy negyedik gyereket. 🙂 A teherbeesés esélyét csökkenti, hogy a kevésbé kifejlődött oldalon lévő petefészekből rendszerint nem tudnak eljutni a petesejtek a méhbe.

Ez a rendellenesség gyakran párosul avval, hogy a csökevényes oldalon a vese is hiányzik, ettől még lehet teljes életet élni, sőt, rendszerint felnőtt korban derül ki, kizárólag a vesedonorság nem ajánlott. 😀

Kétnyakú, kétszarvú méh (uterus bicornis bicollis) és kétszarvú, egynyakú méh (uterus bicornis unicollis):

A kétnyakú, kétszarvú méh esetén gyakorlatilag a teljes méh kettőzött, a méhnyakban alakul ki sövény, mivel a Müller-csövek összeolvadásukkor csak a méhnyakban értek össze. 

A Kétszarvú, egynyakú méh Müller-csövek a méh legfelső részének a kivételével összeolvadtak, a méhnyak szabályosan alakult ki, és a méh is csak részben kettőzött, egyik oldala csökevényes lehet, ha ezen az oldalon történik meg a beágyazódás, akkor fennáll a méhrepedés kockázata, ilyenkor általában nincs lehetőség kihordani a babát, csak ha a megfelelően kifejlődött oldalon tapad meg.

Általában az első terhesség vetéléssel zárul, és minél többedik alkalomról van szó, annál tovább tud bentmaradni a baba, így több vetélés után van lehetőség egészséges gyermeket szülni. Ebben a videóban egy olyan családról van szó, ahol a nőnek kétnyakú méhe volt, mely egy vetélés művi befejezése során derült ki, ahol a csökevényes részt is el kellett távolítani, utána hosszú küzdelem után, de két, bár koraszülött, azonban egészséges gyermeket hozott a világra. 🙂

Mayer-Rokitansky-Küster-Hauser-szindróma (MRKH-szindróma):

Ebben az esetben a petefészkek és a petevezetékek épek, azonban a méh és a hüvely felső kétharmada nem fejlődik ki, ilyenkor a hüvelyt műtéti úton helyre tudják állítani. Gyakran párosul vesefejlődési rendellenességekkel. Ennek oka legtöbbször egy recesszíven öröklődő genetikai elváltozás, tehát az utód akkor örökli, ha mindkét szülőtől megkapja a hajlamosító gént. Mivel a petefészkek megvannak, a pubertás jelentkezik, azonban méh hiányában nem indul meg a menstruáció.

Az MRKH-szindrómások számára segítséget jelenthet a méhátültetés, melynek során egy egészséges nőtől kapnak méhet, evvel az eljárással a közelmúltban született meg az első gyerek. 🙂 Jelenleg az MRKH-szindrómában szenvedő nők számára a dajkaanyaság jelenthet megoldást (ez ma Magyarországon a béranyasággal együtt tiltott). 😛 Reményre ad okot, hogy már bizonyos kutatások során sikerült nőknek saját szöveteikből méhet növeszteni, mellyel lehetséges, hogy később saját gyermekeiket tudják kihordani. Ez azonban ma még sajnos nálunk nem elérhető.

A női szervek egyéb fejlődési rendellenességei

A petevezetők rendellenes fejlődése:

Ilyen fejlődési hibák során jöhet létre a petevezeték hypoplasya és aplasia, melyeknél egyik vagy mindkét petevezeték csökevényes, esetleg egyáltalán nem fejlődött ki, ez meddőséget, illetve méhen kívüli terhességet okozhat, mivel a megtermékenyített petesejt nem tud eljutni a méhbe, esetleg meg se tud termékenyülni, azonban a lombik ilyenkor megoldást jelenthet. 🙂

A hüvely fejlődési rendellenességei:

Ezekre a rendellenességekre általában már a pubertás korban fény derül, ugyanis a menstruáció során a vér nem tud kiürülni, ezért súlyos görcsök léphetnek fel, illetve felgyűlik a méhben a vér. A hiányzó hüvely esetén korrekciós plasztikai műtétre, míg zárt szűrhártya esetén csupán egy bemetszésre van szükség a szűzhártyán, hogy kiürülhessen a vér.

Tetszett a bejegyzés és nem szeretnél lemaradni? Csatlakozz hozzám a Facebookon vagy a Google+-on! Ha szívesen beszélgetnél sorstársakkal, gyere a Facebook-közösségünkbe!

Források: itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt.

Képek: Pixabay.