Behozom a postát, kiszedem közüle a számlákat, a többit pedig viszem a szelektív papírszemetes felé, közben szokás szerint elgondolkodom, hogy ki kéne már végre írni, hogy nem kérünk reklámanyagot, vajon akkor is bedobnák ezt a rengeteg kis kék füzetet ‘A magyar reformok működnek’ felirattal, véletlen az egyik kinyílik, rápillantok, családi adókedvezmény, hároméves gyes, gyed extra, amitől megnőtt a gyerekvállalási kedv… Elkerekedik a szemem, és ilyenkor mindig valami cifra jut az eszembe a saját gyerekvállalási kedvem kapcsán.
Kép: Pixabay
Évek és kormányok óta plakátok, kampányok, kedvezmények, hogy majd attól megnő a gyermekvállalási kedv. Nem tudom, nem hiszem, hogy aki enélkül ne akarna első, második, harmadik gyereket, vagy majd csak 5 év múlva, annyira érdekelné az a havi összeg, amiből nyilvánvalóan nem fog eltartani egy fél gyereket se.
Nem hiszem, hogy azért, mert boldog családok néznek le a plakátról, szépen, egymás mellé beállítva, a sok “önző szingli” hirtelen jobb belátásra térne, és szülne gyorsan három gyereket, mert megvilágosodik a kampányok láttán. Ők nem igen akarnak gyereket.
Persze, akinek már ott van, nagy könnyebbség az a havi 10-20 ezer Ft is, de nem fognak tőle több gyereket vállalni, legalábbis nem számottevően.
A népesség pedig fogy, zavarjon ez minket hazafias érzelmek miatt vagy csak a szociális hálónkat és a nyugdíjunkat féltsük, esetleg attól tartunk, ki fogja alattunk 40 év múlva az ágytálat cserélni, érthető, hogy tenni akarunk érte, hogy több gyermek születhessen.
Magyarország korfája 1991-ben és 2011-ben. Forrás: www.ksh.hu
Tulajdonképpen nem változott sokat a világ, ahhoz képest, mikor azt hirdették: “Lánynak szülni dicsőség, asszonynak kötelesség!”
Szóval biztassuk a fiatalokat a szülésre, költsünk el milliókat kampányokra, ahogy évtizedek óta… De biztos, hogy ez a legjobb? Nem kéne inkább avval foglalkozni, hogy a vágyott és nagyon akart gyermekek megszülethessenek?
Itt élünk egy olyan országban, ahol minden 5. pár meddő, azaz egy év alatt nem fogant meg a gyermekük, mindennek ezer oka lehet. Ők belekerülnek egy rendszerbe, ahol várnak, fizetnek, várnak, aztán vagy lesz belőle gyermekük, vagy nem. Sokan kifutnak az időből azalatt, míg éveket próbálkoznak, aztán fél éveket várnak, hogy valamelyik meddőségi centrumba időpontot kaphassanak, miközben meddőségi centrumok vannak, igény lenne bekerülni, sőt, úgy tűnik, hogy még erőforrás is lenne egyszerre több pár kezelésére, csak az a fránya pénz.
Mások nem futnak ki az időből, és nagy nehezen lesz egy vagy két gyermekük, miközben terveztek mondjuk hármat, de az is lehet, hogy négyet, végigharcolják, de már nincs erő, pénz, idő a kistestvérekre. Pedig ők azok, akik igazán szeretnének gyermeket.
Bevallom, nekem elszorul a szívem, mikor olyan mondatot hallok, hogy “Eredetileg 4 gyereket terveztünk, de most már annak az egynek is nagyon fogunk örülni.” És hallani lehet, csak be kell kerülni abba a társaságba, ahol az a bizonyos minden 5. egymás mellett megnyílik, és elmondja, ami a szívét nyomta.
A várólisták nőnek, a párok nem kerülnek sorra, vagy csak nagyon későn, s ennek eredményeképp mára Dr. Kaáli Géza szerint mintegy 10.000 gyermek csupán azért nem született meg, mert nem érték el a párok a megfelelő meddőségi kezeléseket, és évente csupán az igényelt kezelések felére van pénz. (Forrás)
Dr. Kaáli Géza, a Kaáli Intézet alapítója. Forrás: www.nava.hu
Ezek szerint az adatok szerint egy kisvárosnyi gyermek nem tudott megszületni, akiket nagyon várnának, nagyon szeretnének. Őket nem hanyagolnák el, nem éheznének, és többségében nem ők lennének a renitens tanulók az iskolákban, hanem azok közé tartoznának, akik a legharmonikusabb, szeretőbb családokban nőnének fel. Persze, ez utóbbi hihetetlen lehet azok számára, akik nem értik, min megy keresztül egy pár, mire ezekig a kezelésekig eljut, mindenesetre nagyon sokat tanulnak az élet tiszteletéről, a gyermekek szeretetéről, és amelyik kapcsolat egy ilyen válságot túlél, ott nem jellemző, hogy a gyermekeknek csonka családban kelljen felnőniük.
Elsőre hihetetlenül hangozhat, de itt jobbára még így is a társadalom középrétegéről van szó, akik műveltek, képzettek, és akiket mindenki szaporítani akarna, de nem milliomosok, és nincs pénzük arra, hogy például egy teljes lombikkezelést kifizessenek, mert az a nagyjából 1 millió Ft, amiből az állam “vásárolhat egy gyereket” míg egy állam költségvetésében elenyésző összeg, addig egy család számára teljesíthetetlen.
Természetesen mindez nem oldaná meg teljesen a népesedési problémákat, azonban a jelenlegi helyzet mellett a vágyott gyermekek sem tudnak megszületni. 🙁
Mondhatjuk, hogy hogy lenne éppen erre pénz, mikor jelenleg annyi mindenre nincs, azonban ha kicsit elgondolkodunk, beláthatjuk, hogy hosszú távon nagyon is megéri, hogy megszülethessenek ezek a gyermekek…
Ha pedig én nem vagyok elég meggyőző, talán neki jobban hisztek:
Mostanában több olyan hír kapta fel a fejét, hogy esetleg növelni fogják az állami keretet, szívből kívánom, hogy így legyen. 🙂
Tetszett a bejegyzés és nem szeretnél lemaradni? Csatlakozz hozzám a Facebookon vagy a Google+-on! Ha szívesen beszélgetnél sorstársakkal, gyere a Facebook-közösségünkbe!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: