Függetlenül minden “jó tanácstól”, amiket ezen a héten nem is emlegetünk, be kell vallanunk, hogy – sajnos – egy igen stresszes, rengeteg szenvedéssel, megpróbáltatással, kínnal és kétellyel teli időszakot élünk, mikor nem jön a baba.
Forrás: Pinterest
Nem elég, hogy meg kell küzdenünk avval, amivel a többieknek, munka, háztartás, bevásárlás, elkéstem, dugó van, nem jön a busz, eltörtem a poharat, otthon hagytam a telefonom, idetornyoztak az asztalomra három hétre elég munkát, most esik az eső, mikor egyszer nem hoztam ernyőt, nagymamám beteg és társai, nem elég, hogy mindenki azt kérdezi, mikor összefutunk, hogy “Na, mikor jön a baba?”, hanem ott van az, ami a legfontosabb lenne. Ott vannak azok a félelmetes orvosok, ott vannak a várva várt és előre utált vizsgálatok, eredmények, a vizsgálatok, amelyeket be kell iktatni a munka mellé lehetőleg a munkaidő közepén, a város (vagy ország) másik felén. És ott a bizonytalanság, hogy vajon most vagy akár később sikerül-e, mi mindenen kell átmennünk. Telistele az életünk stresszel, amit muszáj kezelnünk, és nem a bűvös mondat miatt, hanem hogy ne őrüljünk egészen bele, elvégre a kicsinek is normális szülőkre lesz szüksége. 😉
Valahogy meg kell előzni, hogy teljesen begolyózzunk, csak sajnos egyáltalán nem egyszerű. Már hallom is kívülről, hogy “kezdj el valami új dolgot, tanulj, vágj bele egy új munkába vagy utazgass, menj el külföldre, kezdj el jógázni”. Nem nyert, nem új munkahelyet akarok új próbaidővel (persze aki azt szeretne, vágjon bele), nem utazgatni akarok és nem tanulni, hanem anya szeretnék lenni. Ezek sosem fognak az anyaság helyére lépni. 🙁 Annyi igazság viszont van benne, hogy néha segíthet valami pótcselekvés, de ebből a státuszból nem fog kilépni.
1. Találj egy olyan tevékenységet, ami kikapcsol!
Nem kell, hogy kizárja az összes gondolatot a fejedből, csak egy kicsit érezd tőle úgy, hogy felfrissülsz, és kilépsz a mókuskerékből, valami, ahol nem kell hajtani a lelked! Nekem ilyen a főzés és az Aviva-torna. Főzéskor azt érzem, hogy végre kicsit csendben magam lehetek, és sikerélményem van, ami a kudarccal teli hónapok után mindig jól jön. Az Aviva-torna pedig feltölt energiával. 🙂 A mozgás egyébként is fontos, elvégre önmagában is csökkenti a stresszt.
Ha megtaláltad a stresszkezelő tevékenységed, nincs vele más dolgod, mint rendszeresen űzni. Elhatározod például, hogy minden szerda és szombat este van rá egy órád, és azt avval töltesz. Járj el edzeni, vesd be magad a konyhába, boltba, akárhová, amire szükséged van, és úgy érezd utána, hogy újjászülettél. 🙂
Forrás: Pinterest
2. Kényeztesd magad!
Feszített munkatempó, határidők, leépítések, csak most ne rugjanak ki, még 5 percig túlórázni kell, aztán rohanás az orvoshoz, hazafelé még be kell ugrani a boltba, már nem is tudod, mikor szenteltél magadra egy fél órát? Kettő helyett teljesítesz, miközben egyre sem lenne lelked? Állj meg egy kicsit, és nézz a tükörbe, aztán irány a fürdőszoba, és jöhet a kármentés, arcpakolás az arcra, hajpakolás a hajra, kényeztesd magad, relaxálj, és ülj bele egy kád kellemesen meleg vízbe, ha szeretnél, rakj ki gyertyákat vagy illatosítót, és foglalkozz a testeddel végre! Fogadd el, hogy attól, hogy nem jön a baba, ugyanolyan jó nő vagy, vagy talán még jobb evvel a küzdelemmel a hátad mögött! Vegyél fel egy csinos ruhát, látogasd meg a fodrászod, a kozmetikusod, menj el szaunába vagy masszázsra! Már jócskán megérdemled!
3. Legyen egy módszered tűzoltásra!
Jó lenne, ha nem lenne rá szükség, de sajnos sokszor van, hogy váratlanul ér trauma, rossz hír vagy nehézség. Nagyon fontos, hogy legyen ilyenkorra valami, ami gyorsan segít. Ez lehet relaxációs gyakorlat, egy kávé megivása, mély ki-be légzés, egy nekiindulós séta vagy hozzám hasonlóan a sírás. Ez az a módszer, amivel könnyen és gyorsan kiüresítheted a lelked, lenyugodhatsz. Nem is feltétlen kell gyorsan, a lényeg, hogy használjon, ha másfél óra bőgéssel, akkor annyival, ha fel kell hozzá mászni háromszor a Gellért-hegyre, oda se neki! A lényeg, hogy tudd, mire van szükségünk, és bátran használd!
4. Merd megélni az érzéseid!
Ami ma rossz, az holnap is az lesz, holnapután meg méginkább, mert felgyűlik mellé még három másik. Ha valami fáj, engedd magad sírni, és merd megélni az érzéseid, merd megfogalmazni magadnak, hogy mi és miért fáj, mert az elfogadással az első lépést már meg is tetted a feldolgozás felé.
Forrás: Pinterest
5. Beszélj róla!
Akár avval, hogy elmondod egy barátnődnek, avval, hogy találsz egy fórumot, ahol sorstársakkal beszélgethetsz, anyukáddal, pároddal, a lényeg, hogy beszélj róla, ahogy kimondod, leírod, és megformálódnak benned az érzések, már tudod, pontosan miért fáj, és így könnyebb lesz elfogadni.
Amikor elindítottam ezt a blogot, valahol nekem is ez volt a célom, éreztem, hogy egyre mélyebbre kerülök abban a bizonyos gödörben, aminek már akkor is a fenekén éreztem magam, és muszáj volt lépni, láttam, hogy ha nem teszek kísérletet a saját magam meggyógyítására, nagyon hamar mástól kell majd segítséget kérnem. Megpróbáltam, és rengeteget segített. Aztán leveleket kaptam, beszámolókat, és mindenki elmondta, mennyit segített, hogy végre leírhatja, hogy mennyire nyomja a lelkét. Ha segít, írd meg te is ide! 😉
6. Merj segítséget kérni, ha szükséges!
Nem szégyen bevallani, ha már egyedül nem megy, ilyenkor lényegében mindegy, hittől és vérmérséklettől függően pszichológustól, kineziológustól, lelki gondozótól, a lényeg, hogy ismerd fel, mikor nem tudod már többé egyedül cipelni a terheket!
Forrás: Pinterest
Neked mi vált be?
Tetszett a bejegyzés és nem szeretnél lemaradni? Csatlakozz hozzám a Facebookon is!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: