Mítosz vagy valóság, tényleg gátolja a stressz a fogantatást?

Ó, hányszor hallottuk azt a bizonyos mondatot, amelyet ezen a héten nem mondunk ki! Járjunk utána, hogy van-e igazságalapja!

Forrás: Pinterest

Először is nézzük, mivel állunk szemben!

A stressz. Reggel csörög az óra, felkelni, ki az ágyból, bekapom a reggelit, körberohanok a házban, minden ablak be van-e zárva, ajtóra kétszer ráfordítom a kulcsot, kimegyek a buszmegállóba, nem jön a busz, aztán mégis felbukkan, felszállok, a bordáim közé nyomnak pár táskát, sebaj, arrébb kell állni, nem tudja bezárni az ajtaját, mert valaki nem tartja a kellő távolságot, nem indulunk, aztán mégis. Útközben meglátok egy kisbabát, eszembe jut, bárcsak… Leszállok, jöhet a villamos vagy a metró, “jegyeket, bérleteket”, előkaparom a táskám aljáról, felszállok, állok, nézem a megállókat, leszállok, “jegyeket, bérleteket”, kissé felhúzom magam, minek kell 5 percenként előkapni. Valahogy így, ez csak a reggelem.

Még nem beszéltünk a munkában töltött órákról, a sietségről, a határidőkről, a feszített munkatempóról és a bizonytalan helyzetről.

És erre jönnek rá a megjövő vagy nem megjövő menstruációk, a “ma kéne együtt lenni”, a dokik, a fehérköpeny szindróma. Az állandó kérdezősködések, a kezelések, a várakozások, a gyógyszerek, a költségek, és mindemögött ott van, hogy vajon sikerül-e.

Valóban egy stresszes időszakot élünk, de arról, hogy mit tehetünk ellene, majd holnap. 😉

Forrás: Pinterest

Mi számít?

Régóta ismert tény, hogy azoknál a pároknál, ahol egyik vagy mindkét fél feszített munkatempóban dolgozik, nehezebben jön a baba, sokszor ilyenkor épp akkor köszönt be a gyermekáldás, mikor nagy nehezen rászánják maguk a munkaváltásra, sőt, olyanról is hallottam már, akinél akkor sikerült, mikor elveszítette a stresszes munkáját, ugyanakkor ennek ellenkezőjéről is, aki akkor lett terhes, mikor hosszú munkanélküliség után végre talált munkát.

Ugyanakkor gyakori tévhit, hogy a párok jelentős részénél stressz állna a háttérben, persze, biztosan nem javít rajta, azonban a többségnél sajnos egyáltalán nem ezen múlik, kár ezért zaklatni bárkit. Pláne, hogy még ha stresszel is, akkor se fog neki segíteni egyáltalán…

Forrás: Pinterest

Esettanulmány:

A Bostoni IVF-klinikán 1987 óta vizsgálták, vajon hogyan befolyásolhatja a stressz és a stresszkezelés a beavatkozások sikerességét. A program során ügyeltek arra, hogy a vizsgált- és a kontrollcsoportba kerülő párok vizsgálatokon mutatott eredményei ne mutassanak jelentős eltérést. Egy tíz hetes programban kognitív viselkedésterápiát, relaxációs tréninget, a negatív viselkedésminták változtatását és a szociális támogatást gyakorolták. Először csak néhány alkalommal gyakorolták ezt, de ekkor még nem volt különbség a vizsgált- és a kontrollcsoport közt. A második alkalommal már sokkal többet foglalkoztak a stresszkezeléssel, és a lombikprogram alatt is öt foglalkozáson vettek részt, ekkor a vizsgált csoportnál 52%-os, míg a kontrollcsoportnál 20%-os sikerrátával dolgoztak.

Azonban ne felejtsük el egy ilyen adat elemzésekor, hogy a lombikprogram során az egyéb egészségügyi tényezőket már általában kiküszöbölték, míg egy ilyen eljárás nem kis stresszel jár.

Forrás: Pinterest

Mit tesz a stressz a hormonháztartásunkkal?

Rövid ideig tartó, kis mennyiségű stressz hatására a mellékvese adrenalin hormont termel, hosszú ideig tartó, nagyobb mértékű stressz hatására pedig kortizolt, ennek szerepe a stressz elhárítása, szintje folyamatosan emelkedik, amíg stresszhelyzet ér minket. Ugyanez igaz nem csak a komoly lelki terhelésre – például rossz munkahelyi vagy családi légkörre -, hanem erőteljesebb fizikai megterhelésre is.

Hosszú ideig tartó folyamatos stressz során a mellékvese kimerülhet, ez ösztrogén-dominenciát okozhat, és akár elmaradhat a tüszőrepedés és a menstruáció is. Ennek tünetei a gyengeség, motivációhiány, érzelmi instabilitás, a csökkenő nemi vágy, étvágytalanság és hirtelen éhségrohamok, emésztési problémák (székrekedés és hasmenés), alacsony vérnyomás (felálláskor a vérnyomás hirtelen leesése), alacsony testhőmérséklet, fázósság, hideg végtagok és a menstruációs ciklus felborulása. Ahogy ezt olvastam, rájöttem, hogy bizony volt nekem ilyen időszakom, nagyfokú stresszel, de már régebben… 😛 Ez az állapot visszafordítható, de fontos egy megfelelő életmód kialakítása és a stressz csökkentése, hatékony kezelése.

Stressz hatására kialakulhatnak pajzsmirigy betegségek.

Forrás: Pinterest

Emelkedett prolaktinszint

A stresszes helyzetekben megemelkedik a prolaktinszint (egyébként okozhatja még pajzsmirigy alulműködés, más hormonális zavar, valamilyen gyógyszer vagy jóindulatú daganat).

Tünetei a mell feszülése és fájdalma, menstruációs zavarok vagy akár annak teljes hiánya, ovuláció hiánya, meddőség, érzelmi labilitás, csökkenő nemi vágy, férfias tünetek, hízás, lilás foltok megjelenése a bőrön vagy tejcsorgás. A pajzsmirigy betegségem miatt mi is küzdünk a prolaktinnal, és ami azt illeti, az utolsón kívül mind megvolt. 😛

A magas prolaktinszint vérvételből állapítható meg, okainak felderítésére (amennyiben nem pajzsmirigy alulműködés okozza), okainak felderítése ultrahanggal, szomatoinfra vizsgálattal és koponya CT-vel történik. Már a kicsit emelkedett prolaktinszint is problémákat okozhat.

A magas prolaktinszint kezelése rendszerint a Bromocriptin nevű gyógyszerrel történik, ez gátolja a prolaktin termelődését.

A prolaktin alapvetően a tej elválasztásáért felelős hormon, terhesség alatt és a szoptatási időszakban magasabb a szintje. 🙂