A petevezeték átjárhatósági vizsgálatát akkor szokták elvégezni, ha 12 hónap alatt nem sikerült spontán teherbeesni, és megkezdődtek a meddőségi vizsgálatok. Mivel ez az előzőeknél komolyabb beavatkozást igényel, mindenképp meg kell előznie az alap nőgyógyászati vizsgálatnak, az andrológiának és a hormonvizsgálatnak. Elvégzésének értelme tulajdonképpen akkor van, ha a meddőség oka ismeretlen, de kizárható a férfi meddőség, illetve ha inszemiációs eljárást terveznek. Akkor is szükségessé válhat hasonló vizsgálat elvégzése, ha az ultrahangon valamilyen méhfejlődési rendellenességet tapasztaltak.
Forrás: Pinterest
A petevezető átjárhatósági vizsgálatok fajtái:
Röntgenes eljárás, azaz HSG:
A hüvelyen át a méhszáj felé egy csövecskét helyeznek fel, amin keresztül a méhüregbe, és a petevezetőkön keresztül a hasüreg felé kontrasztanyagot fecskendeznek, annak útját pedig röntgennel figyelik. Ha a petevezető átjárható, a kontrasztanyag gond nélkül eljut a hasüreg felé, kisebb elzáródások megnyílhatnak az átfúvástól, ez azonban fájdalmas lehet. Ez ma Magyarországon a legelterjedtebb eljárás, előnye, hogy ez az egyetlen tb-támogatott. A petevezetékekről igen pontos képet ad, a méhüregről azonban sajnos kevésbé mutat pontos képet. Hátránya még, hogy röntgenes eljárás. Ez a beavatkozás általában egy napos kórházi benttartózkodást igényel.
Ultrahangos vizsgálat, azaz HICOSY:
A kontrasztanyagot a HSG-hez sonlóan juttatják a petevezetőkbe (első két mondat copy-paste), azonban nem röntgennel, hanem ultrahanggal figyelik az útját. Ezt sajnos nem támogatja a tb, előnyei azonban, hogy nem jár röntgensugárzással, és hogy viszonylag gyors, maga az eljárás mindössze pár percet vesz igénybe, erre jön rá az előkészület, felvétel, és egy körülbelül 20 perces pihenő utána. Ennél az eljárásnál szépen látszanak a méh belső elváltozásai, ha miómára, polipra, méhsövényre vagy kettőzött méhre lehet számítani, akkor javasolják.
Laparoszkópia és hiszteroszkópia:
A hiszteroszkópia és a laparoszkópia altatásban végzett kis hasi műtétek, melyeknél egy szondán keresztül kis kamerán át vizsgálják a szerveket, illetve ha elváltozást találnak, szintén a szondán keresztül tudnak korrigálni. A hiszteroszkópia esetén a hüvelyen keresztül vezetik a kamerát a méhüregbe, és annak állapotát vizsgálják, míg a laparoszkópia esetén a hasfalon ejtenek 3-4 apró bevágást, és ott vezetik be a műszereket. A a petevezetők átjárhatóságát szeretnék vizsgálni, itt is kontrasztanyagot fecskendeznek be a hüvelyen keresztül, és szerencsés esetben meg tudják nyitni, ha van elzáródás. Előfordulhat, hogy ha az első két módszer valamelyikével találnak elzáródást, laparoszkópiára kerül sor.
Forrás: Pinterest
További tudnivalók:
Mikor kell elvégezni a vizsgálatot?
A vizsgálatokat akkor lehet elvégezni, ha kizárható a terhesség (ezért általában a menstruációt követő 10 napban javasolják), illetve nem áll fenn menstruáció, kismedencei gyulladás, valamint allergia a kontrasztanyagra.
Mitől fáj a HSG vagy a HICOSY?
Előfordulhat, hogy a HSG vagy a HICOSY fájdalmas volt, a petevezető mégis – lehet, hogy csak nehezen, de – átjárható volt, ez tulajdonképpen jó hír is lehet, ugyanis azt is jelentheti, hogy eddig egy kisebb letapadás állt a gyermekáldás útjában, és hamarosan sikerül! Ugyanez lehet igaz a laparoszkópos megnyitásra is! 🙂
Mi okozhat elzáródást?
Elzáródást okozhat valamilyen fejlődési rendellenesség, korábbi gyulladás (“Öltözz fel rendesen, kislányom, mert nem lehet majd gyereked!”) vagy endometriózis, utóbbi esetben nagyon fontos az alapbetegség megfelelő kezelése!
Mi a teendő elzáródás esetén?
Előfordulhat, hogy a HSG vagy HICOSY után laparoszkópos (vagy hiszteroszkópos) műtétet javasolnak a petevezetők megnyitására, ha azonban nem lettek megnyithatók, jó eséllyel lombikra lesz szükség. 😛 Ha csak az egyik petevezető átjárható, akkor lehetséges a spontán teherbeesés, de előfordulhat, hogy az orvosok valamilyen beavatkozást javasolnak, ugyanis egy petevezetővel csak feleakkora az esély, bár arra is láttunk már példát, hogy az elzáródott oldalról megtalálta a petesejt az utat a jó oldal felé. Személy szerint alternatív megoldásként az orvosi eljárások mellé ajánlanám az Aviva-tornát, ugyanis ez segíthet az elzáródásokon. 🙂
Forrás: Pinterest
Olvasd a jövő heti témám is, ami az inzulinrezisztencia és a policisztális ovárium szindróma lesz. 🙂
Tetszett a bejegyzés és nem szeretnél lemaradni? Csatlakozz hozzám a Facebookon is!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: