Arról már beszéltünk, mikor forduljunk orvoshoz – legalábbis szerintem, most pedig arról lesz szó, mi fog velünk történni, ha nem jön a várva várt baba.
Ahogy pénteken beharangoztam, ezen a héten a meddőségi vizsgálatokról lesz szó. 😛
Hova induljak?
Letelt az egy év +-x hónap, kinél mennyi, és elhatározásra jutottunk, hogy lépnünk kéne, na, de merre? Azt hiszem, a legtöbbünk ilyenkor a nőgyógyászánál kezd, ami nem csak kézenfekvő, hanem ésszerű is, ha még eddig nem tettük meg, mindenképp látogassuk meg, ha nem volt mostanában, csináltassunk citológiát, és mindenképp kérjünk egy baktériumtenyésztést is, ha az orvosunk magától nem tenné meg, ugyanis az utód késlekedése mögött akár egy fertőzés is lehet, ilyen az ureaplazma (erről még később fogok írni, de ha felmerül a lehetősége, mindenképp nézzetek utána). Sajnos több helyen is belefutottam olyan beszámolókba, ahol ezt nagyon sokáig kihagyták, aztán mikor meglett a megfelelő orvos, egy pillanat alatt rájött, hogy ez a probléma, amit addig nem találtak, hiába végeztek el egy csomó fájdalmas vizsgálatot. 🙁 Ráadásul ezek rendszerint – a férfi és a nő által is szedett – gyógyszerrel viszonylag könnyen és gyorsan orvosolható problémák .
Forrás: Pinterest
Dönthetünk úgy, hogy a meddőségi kivizsgálással rögtön egy meddőségi intézetben kezdjünk, ennek az az előnye, hogy ott – nyilvánvalóan – megvan a protokolljuk a kivizsgálásra, és evvel foglalkoznak, a hátránya viszont az, hogy könnyen kiderülhet olyan – például endokrinológiai – probléma, amelyet érdemesebb inkább az intézeten kívül kezelni, és annak megoldásával számíthatunk spontán terhességre is. 🙂 A másik probléma a meddőségi intézetben kezdéssel – bár ez ugye elég szubjektív -, hogy szerintem elsőre elég sokkoló. Avval viszont, ha nem lépünk be az ajtaján – egyelőre -, gyakorlatilag a nyakunkba vesszük, hogy teljes mértékben a magunk orvosává kell válnunk. Inkább valamilyen kompromisszumos megoldást tudnék elképzelni, miszerint a legalapabb vizsgálatokat elvégezzük külön, aztán azok eredményei szerint megyünk az intézetbe.
Légy egy kicsit a magad orvosa is!
Apropó! Felmerült a probléma, miszerint a magunk orvosává kell válni. Azt hiszem, aki ebbe a körforgásba bekerül, nem igazán támaszkodhat teljes mértékben arra, hogy majd megmondják, persze van, akinek bejön, meg szeretjük szidni, hogy az olvasgatással csak elijesztjük magunk, ugyanakkor – sajnos – egy olyan “iparban” utazunk, ahol nagyon komoly pénzeket, energiákat és lelkileg önmagunkat tesszük oda. Nem kell helyettesítenünk az orvosokat – legalábbis jobb esetben – ők tanultak körülbelül 10 évig az egyetemen, és ők azok, akiknek szerencsés esetben sok-sok évnyi tapasztalatuk van, ugyanakkor azt gondolom, hogy amikor ilyen komoly témákról van szó, fontos, hogy ne egy fadarabként tegyük szét a lábunk, ha azt kérik, hanem felhozzuk magunk egy értelmes tárgyalópartner szintjére, és legalább alapszinten értsük, hogy mi történik velünk.
Nem, nem kell végigjárnunk az orvosi egyetemet. (Ki akarna annyit várni a gyerekre?) De annyi luxust igazán megengedhetünk magunknak, hogy annyit tanuljunk otthon, hogy az orvos kérdésére tudjunk válaszolni, és tudjunk tőle értelmesen kérdezni. Illetve – bocsáttassék meg nekem, hogy ilyet írok egy nyilvános fórumon, de sajnos megeshet, hogy nekünk kell rájönni, ha félre, nem jól kezelnek, vagy észrevennünk, ha a – sajnos igen túlterhelt – orvosnak ötödik alkalommal is el kell mondanunk valamit. Megeshet, hogy valamilyen vizsgálatot kihagynának, vagy nem a protokoll része, ilyenkor le kell győznünk a fehérköpeny-szindrómánkat – nekem is -, és nekünk kell kérni, elvégre nagyon is rólunk van szó. És azt is nekünk kell látnunk, hogy mikor jön el az ideje, hogy váltsunk, orvost, intézetet, helyet.
Forrás: Pinterest
Még egy-két praktikus tanács:
Az első orvoslátogatás előtt szerezz be (vagy keress otthon a régi iskolás felszereléseid közt) egy szép, nagy mappát (érdemes valamilyen vidám, szerethető mintával, ami felmelegíti a szíved, mikor ránézel, ez bizony még párszor jól fog jönni), eleinte nem feltétlen kell, de idővel szükségessé válhat egy lefűzős, abba viszont mindig legyenek tartalék nejlonbugyik. Onnantól kezdve pedig minden egyes papírt, amit kapsz akármelyik orvosnál, rakd bele ebbe, szépen, sorban, vagy csoportosítva, a lényeg, hogy mindig nálad legyenek. Ide helyezhetsz melléjük otthon készített anyagokat, mint hőgörbe (adott esetben sokat segíthet az elindulásban). Akárhányszor orvoshoz mész, mindig vidd magaddal az összes papírod, sose tudhatod, mire lesz szükséged, amire eddig nem volt, sőt, jól jöhet, ha bent te rá tudsz nézni. Az elején elkövettem azt a hibát, hogy bizonyos beutalókat rögzítés nélkül adtam tovább a következő vizsgálatkor, most már ezeket is inkább lefénymásolnám, hogy egyben meglegyen minden. Sokan raknak a mappájukba tanulmányokat is arról, hogy milyen vizsgálatot vagy kezelést miért szeretnének, és milyen eredményeket hozott másoknál, ami azt illeti, nekem ehhez egyelőre nem volt pofám, mert előjött a fehérköpeny-szindrómám.
Találj ki magadnak valami nagyon hatékony stresszkezelést. Ha számodra ez avval egyenlő, hogy megiszol egy kávét, akkor előre nézd ki, hol tudod a megfelelő rendelő közelében meginni, ugyanis – sajnos – előfordulhat, hogy valahonnan úgy jössz ki, hogy legszívesebben a villamos elé másznál, ilyenkor stresszkezelés, mély levegő be-ki, gondolj arra, hogy nincs reménytelen eset, és higgadj le. Ha idegesen nem tudsz vezetni, akkor ne menj autóval, ha szükséged van, szerezz kísérőt, és ha a párodnak van szüksége rá, ha lehet, te kísérd el! Próbálj meg felkészülni, hogy lehet, hogy akár egy addig ismeretlen hely miatt is nagyon ideges leszel.
És hajrá!
Forrás: Pinterest
Tetszett a bejegyzés és nem szeretnél lemaradni? Csatlakozz hozzám a Facebookon is!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: