Tudnivalók a meddőségről

Délelőtt írtam arról, hogy melyek a leggyakoribb tévhitek a meddőséggel kapcsolatban, most pedig gondoltam, összeszedek néhány érdekes, de minimum elgondolkodtató adatot.

1. Ma Magyarországon a párok 15-20%-a küzd teherbeesési problémákkal.

Számtalanszor halljuk, hogy fogy a magyar, össze fog omlani az egészségügyi rendszer, és mennyire nincs kedve szülni. Ha pedig a hiányzó gyerekeket keressük, bizony elgondolkodtató lehet, hogy legalább 20%-kal több gyermek születhetne, ugyanis várják őket, felkészítették rá az életük, az otthonuk, csak a gyerek nem akar megérkezni. És ekkor arról még nem is beszéltem, hogy lehet, hogy az adott pár, akik teherbeesési problémákkal küzd, eredetileg nem 1, hanem 2, 3, 4 vagy akár több kis utódot szeretett volna felsorakoztatni, de sajnos ilyen esetekben sokan kevesebbnél is megállnak, mert a 2. vagy 3. gyerek születéséért már nem vállalják be ugyanazt a lelki, egészségi és anyagi hercehurcát, vagy csak annyi ideig várnak, hogy már nem nagyon mernek még egy gyereket vállalni.

Forrás: Pinterest

2. A teljes népességnek a 4-5%-a küzd a gyerekért.

Ami azt illeti, szerintem ez se sokkal kevésbé riasztó adat, mint az előző.

3. Mi az a meddőség?

Meddőségről orvosi értelemben akkor beszélünk, ha egy párnál egy év védekezés nélküli szexuális élet mellett nem fogan meg a gyermek (régen két évet határoztak meg, de ennyit statisztikailag is igen felesleges várni). Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem lesz gyerekük, de ezekben az esetekben orvosi kivizsgálás szükséges.

Forrás: Pinterest

4. A meddőség nem csak a nők problémája!

Nagyon sokan hajlamosak még mindig azt hinni, hogy a meddőség kizárólag a nők problémája, amit igazán felháborítónak tartok, hogy még olyan teherbeesési problémákkal küzdő párokra építő iparágat is találtam az interneten, mely kizárólag a nőket tette felelőssé.

A meddőség kapcsán minden esetben párokról beszélünk! A páron belül pedig nagyjából hasonló arányban van a nőnél a probléma, mint a férfinál, sajnos sok esetben mind a két félnél van valami, és ami a legszomorúbb, hogy nagyon sok esetben nem lehet tudni, hogy mi okozza a várva várt utód késlekedését.

5. Nem mindenki megy lombikra.

És inszemiációra se. Nagyon sok párnak a megoldás egy jó endokrinológus, diabetológus, vagy valamilyen más út segít megoldani a problémáit.

Forrás: Pinterest

6. Másodlagos meddőség.

Sokan úgy képzelik, hogy akiknél meddőségi probléma van, ott nincs gyerek, kevésbé közismert tény, hogy létezik a másodlagos meddőség, ami egy (vagy több) gyerek után kialakuló teherbeesési problémára utal. Ez fakadhat abból, hogy valami új betegség alakult ki (például ilyen lehet a korai petefészek kimerülés, simán lehet, hogy az előző gyereknél még nem okozott problémát, vagy például a Hashimoto pajzsmirigybetegség, ami sokszor épp szülés után indul be), de akár előfordulhat olyan is, hogy korábban is fennállt a probléma, mégis sikerült teherbeesni (például ir vagy alacsony spermaszám ellenére), ugyanis általában egész egyszerűen az esély minimalizálódik, de az az 1%, 0,5% vagy kinél mennyi, mindenkinél fennáll (ki ne hallott volna még lombikra váró teherbeeső nőkről? egyszer olvastam egy történetet, ahol a lány az endometriózis mellett két letapadt petevezetővel rendelkezett, amiket szépen kimutattak a vizsgálaton, a kontrasztanyag egyáltalán nem ment át, aztán a lombik előtt a vizsgálaton megkérdezték tőle, hogy miért jött, ha terhes). 🙂

7. Számok a meddőségi intézetekből.

• Évente nagyjából 6500 párt kezelnek a meddőségi intézetekben, ami viszont rendkívül szomorú, hogy az igény nagyjából ennek a duplája lenne, de sokan a hosszú várakozási listák miatt csak sokkal később juthatnak be.
• Azt viszonylag nehéz lenne megmondani, hogy összesen hány párnak születik orvosi kezelésnek köszönhetően gyermeke, de ami biztos, hogy körülbelül évi 1700 gyerek születik lombikeljárással.
• Csak a Kaáli Intézetben 25.000 gyerek fogant, ami nagyjából egy kisváros lakosságát teszi ki.
• Ha figyelembe vesszük azt, hogy a meddőségi klinikák egy-egy eljárás során nagyjából 25%-os sikerrátával dolgoznak, körülbelül 1.000.000 Ft-ot fizet az állam egy gyerekért (tehát egy-egy beavatkozásért körülbelül 250.000 Ft-ot)

Forrás: Pinterest

Tetszett a bejegyzés és nem szeretnél lemaradni? Csatlakozz hozzám a Facebookon is!