Cseresznyevirág blog

Miért nem oda születnek a gyerekek, ahol várják őket?

Most nem szeretnék mély és filozofikus lenni, és nem szeretném megoldani a társadalmi problémákat, nem akarok senkit hibáztatni, számon kérni, nem akarom megmondani a helyes utat, és nem szeretnék választ kapni a kérdéseimre, mindössze a fájdalmam szeretném megénekelni. Azt a fájdalmat, mely eltölt akkor is, mikor boldog családokat látok, ahol örömmel várják az újszülöttet, azt… Tovább »

10 dolog, amit a női sorstárs közösségektől kaptam

Sokáig az önsegítő, egymást segítő csoportokat valahogy úgy képzeltem el, ahogy a filmekben megjelennek az anonim alkoholisták, mindenki körbeül, “Sziasztok! Cseresznyevirág vagyok, másfél éve nem esek teherbe!” És már érkezik is a válasz:“Szia, Virág!” Mivel így képzeltem el, nem is gondoltam, mekkora szükségem lenne arra, hogy sorstársakkal beszélgethessek, mikor hiába panaszoltam el a barátaimnak, senki nem… Tovább »

Nem értem, miért bélyegzik meg még mindig a meddő nőket

Régen úgy gondolták, a meddőségben a nő a hibás, sokszor valamilyen bűnként vagy az azért való büntetésként képzelték el, ha valakinek nem lehetett gyereke, emiatt is nagy szégyen volt. Több kultúrában a mai napig megvannak azok a babonák és hiedelmek, melyek a fiatal lányoknak segítenek abban, hogy gyermekük lehessen, mert a szülést mindenkitől elvárják. Aztán… Tovább »

Ha nem tudunk szülni, karriert se építhessünk?

Nem szeretek a blogon politikáról írni, mert egyrészt nem emiatt hoztam létre ezt a blogfelületet, hanem azért, hogy segítséget nyújthassunk egymásnak sorstársaimmal. És azért se szeretek ilyen témákról írni, mivel általában nem örömteli híreket tudtam veletek megosztani. 🙁 A napokban robbant hírként, hogy egy bizonyos vitafórumon az alábbi pontokat tárgyalnák meg: “- az állam járuljon… Tovább »

15 eset, mikor itt az idő orvost váltani

Amikor egy orvos kezébe tesszük le az életünk, hatalmas bizalmat szavazunk neki, és igenis akkor is, amikor a gyerekünk megszületésének a lehetőségéről van szó. A bizalmat könnyű eljátszani, máskor viszont úgy is megmarad, hogy szinte vakok vagyunk azokra a jelekre, hogy ideje váltani és változtatni. Rengeteg jó orvos van, sokszor azonban nehéz megtalálni őket, azonban… Tovább »

Te felvennél tízmilliót, ha még nincs gyereked?

Az utóbbi hetekben minden a CSOK-tól volt hangos, előnyeiről, hátrányairól, lehetőségektől és pontos értelmezéstől. Egyesek kifogásolták, mások örültek neki, bizonyára sokaknak nagyszerű lehetőség, míg mások – ahogy ez a legtöbb támogatásnál lenni szokott – kiesnek belőle. Egyáltalán nem célom most kritizálni, hogy kiket és hogyan támogatnak, úgy gondolom, hogy ez az érintettek számára egy nagyszerű lehetőség,… Tovább »

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} – Év végi hálaadás

Mindenképp szerettem volna egy év végi hálaadást írni, mert azt hiszem, rettenetes évünkben annyi kincs volt, melyekért hálát kell adnom. Nagy örömként ért, hogy az eheti {Vigyázz! Kész! Posztolj!} keretei közt tehetem meg mindezt, ugyanis a témánk ‘Ilyen volt 2015’. Rettenetes év volt. Hálát adok érte, Istenem. Borzalmas nehéz, tele betegséggel, szenvedéssel, veszekedésekkel és sírással. Telistele lelki… Tovább »

Nem kell halálra zabálni magunk az ünnepeken

“Rendes családban” valahogy úgy néznek ki az ünnepek, hogy már napokkal előtte sütünk-főzünk, a lakást körbelengik az illatok, a cukorfelhők, a fahéj, szegfűszeg és a narancs keveredő aromái, aztán közéjük vegyül a sülő húsok, halak illata. Szenteste elővesszük ezeket, megpakoljuk az asztalt, körbeüljük, és esszük sorba a fogásokat, míg puffadtan el nem fekszik mindenki a… Tovább »

Nyílt levél a politikushoz, aki szerint már szülnöm kellett volna

Kedves Politikus! Te, aki a levelem olvasod, bizonyára keveset tudsz rólam, mindenesetre kevesebbet, mint én terólad, ezért gondoltam, bemutatkozom. Én vagyok a gonosz, karrierista nő, aki nem épp otthon ápolgatva a gyereksereget végzi az önkiteljesítő feladatát, hanem helyette tanult, diplomát szerzett, dolgozik, olvas, blogot ír. És tudod én vagyok a fiatal, 24 éves nő, aki… Tovább »

A születés misztérium

Szeretjük hangsúlyozni, hogy nők vagyunk, elsősorban emberek, hogy önmagunkért vagyunk szépek, okosak, jófejek, értékesek, hogy mindnyájunk élete egy csoda. Szeretjük azt mondani, hogy nők vagyunk, hiába nincs gyerekünk. És tulajdonképpen igazunk van. Mégis bennünk, nőkben van valami, amit a férfiak nem érthetnek, és nem élhetnek át soha, valami, amit sokszor keresnek, nem értenek, nézik a… Tovább »

Egyenlőek vagyunk, de nem egyformák

Mitől nő a nő, és mitől férfi a férfi? Mit jelent kiteljesedni nőként? Hogyan élhetem meg a nőiességem, mikor nem megy a teherbeesés? Miért jelent ma mást nőnek lenni, mint dédanyáink korában? Egyáltalán tényleg mást jelent? Mások a lehetőségeink, de az igényeink is? És egyáltalán mi köze ennek az egésznek az életmódváltáshoz, hogy ebbe a rovatba… Tovább »

Anyák vesznek körbe, akik…

Anyák, akik megmutatták, hogy egy héttel a szülés után tökéletes fitnessmodellek, anyák, akik megmutatták, hogy milyen valójában a test egy vagy több szülés után és anyák, akik vállalták a császárhegüket. Anyák, akik nyilvánosan szoptatnak és anyák, akik vállalják, hogy tápszerezik a gyermekük. Anyák, akikről csodálatos szoptatós, tápszerezős, hordozós, babakocsizós képek születtek. Anyák, akik vállalják, hogy… Tovább »

Ő az orvos, de nekem kell rájönnöm, mi a baj – Meddőségi napló

Az utóbbi orvoslátogatásom után úgy mentem be, hogy valószínű negyedórás monológot fogok arról tartani, mi történt velem – hála a sok kapott gyógyszernek – az elmúlt hetekben. Indulás előtt alaposan lefürödtem felkészülve az esetleges ultrahangra, majd bebuszoztam a rendelőbe. Odaérve csodálkozva néztem, hányan várnak, noha – tudtommal – enyém az első időpont, ám utóbb kiderült,… Tovább »

Tényleg a természetes kiválasztódás számítana a 21. századi embernél?

A minap valaki megemlítette Darwint és az evolúcióelméletet, én pedig hirtelen nem tudtam, miért rándul görcsbe a gyomrom ennek hallatán, elvégre egy lángelméről beszélünk, aki igencsak előrevitte a tudományt, úgy tűnik, én mostanában mégse szeretem. 😀 Arról, amiért nekem görcsbe rándult a gyomrom a neve hallatán, tulajdonképpen nem feltétlen ő tehet, hanem az ezerszer hallott… Tovább »

Álmodtam egy gyermekről… El tudom fogadni, akit kapok?

Egy kisfiúról álmodtam, épp olyanról, mint az édesapja, ki vidáman szalad köztünk, bozontos barna hajával, kérdéseket tesz fel, és csillog a szemében a tudásvágy, a megismerés ösztönével mászik a szekrényre, a fára, aztán ott ül az asztalnál, kiskanalával csapkodja a sütőtökkrémet. Álmodtam egy kisfiúról, s ízlelgettem a neveket, melyik lenne a legszebb a vezetéknevünkkel, hova… Tovább »

10 dolog, amiben a meddőség megváltoztatta az anyaságról alkotott képem

Néha elgondolkodom rajta, vajon milyen anya leszek? Próbálok felkészülni, és kihozni magamból a maximumot, készíteni a lelkemet az ünnepre, mikor megérkezik ő hozzánk, s közben várunk, és változunk. Mindennek van pozitívuma és sajnos negatívuma is, de mégis miben változtam meg, és miben leszek másmilyen, mint amilyen lehettem volna, ha rögtön megérkezik hozzánk a kis csoda,… Tovább »

Kell lennie olyan sportnak, ami motivál!

Volt egy időszak, mikor boldog-boldogtalan aerobikozott, a média evvel volt tele, zenés, kicsit táncos, igazi csajos sportnak számított, de ez már a múlté, ahogy nézem, manapság két vagy maximum három nagy vonal képviselteti magát, az első a jóga mindenek felett. Akármilyen oldalt megnyitok, biztos, hogy szembenézek pár jógás képpel, az ismerőseim fele jógázik. A másik… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!