Cseresznyevirág blog

Boldogság – Meddőségi napló

Régen jelentkeztem, pedig akkor megfogadtam, hogy megírok mindent, ha nem is hetente jelentkezem, de szerettem volna lezárni a történetünket, melyre akkor már sejtettem, hogy fog végződni. Mikor márciusban megírtam az utolsó bejegyzésem, egyrészt boldog voltam, mert úgy éreztem, elindultunk egy úton, melynek a vége talán az a boldogság lesz, melyre úgy vágytunk, de egyszerre úgy éreztem,… Tovább »

Nem lehet minden jó, ha valami rossz – Meddőségi napló

Valahogy éppen az tett tanácstalanná, hogy a dietetikus szerint nem sok mindenen kellett változtatnom. Az étkezésemmel nem volt nagy probléma, mindössze a mennyiségeken kellett módosítani, ami elsőre nem tűnt nagy különbségnek. A testsúlyom és a testösszetételem jónak számítottak. Az orvos elsőre kizárólag a diétát és az inofolicot rendelte el. Én pedig ott álltam, és vártam… Tovább »

Téves testképpel éltem? – Meddőségi napló

Bár látszólag úgy tűnik, nem jutottunk messzire, ugyanúgy gyerek nélkül, kettesben, ugyanúgy vágyakozással és várakozással teli, és ugyanúgy káosszal a fejünkben, mégis úgy érzem, rengeteget haladtunk a cél felé. És valahol ezen az úton komoly állomást jelent, hogy meg kellett tanulnom magamat a teljes valómban szemlélni, és olyannak látni, amilyen ténylegesen vagyok. A várakozás, a… Tovább »

Látványosan javulni kezdtek az értékeim – Meddőségi napló

A legutóbb készített hormonpanelemből még egy valami hiányzott, mégpedig a 21. napi hormonsor, bár, mint később kiderült, természetesen ezt nem sikerült eltalálnunk, mivel egészen a 21. napig nem volt ovulációm ebben a ciklusban, de azért a vérvételre végül mégis elmentem, itt pedig több olyan értékre újra ránéztünk, amiket a múltkor is néztek. Mindössze pár hete… Tovább »

Inzulinrezisztencia: vagy eszem, vagy az étkezésemmel foglalkozom – Meddőségi napló

Egy diétát általában elkezdeni nehéz. De azt néha nagyon, még akkor is, ha az elsősorban a számolgatásban, mennyiségekben tér el az addigi életvitelünktől. Egy jó ideje már igyekeztem egyre jobban odafigyelni az étkezésünkre, teljes kiőrlésű kenyeret ettünk, sok-sok zöldséget, különböző reform gabonákat, és próbáltam háttérbe szorítani a cukrot, édességeket, amik valahogy újra és újra visszacsúsztak az… Tovább »

Coming out: Helló, inzulinrezisztens vagyok! – Meddőségi napló

Nem viselt meg különösképpen az inzulinrezisztencia diagnózisa, sőt, már-már fellélegeztem, hogy végre kimondtuk, ami már annyiszor felmerült, hogy végre valós utat kaphattam, amin elindulhatok, hogy végre nem tüneteket kezelünk, hanem a probléma valódi forrását. Ugyanakkor szinte pofonkért ért a felismerés, hogy az, hogy egy helyes, ámde speciális életmódot kell követnem, egy olyan lépéssel jár, mely… Tovább »

Ezért örültem az inzulinrezisztencia diagnózisának – Meddőségi napló

Amikor kiléptem az új dokim rendelőjének az ajtaján, valahogy rajtam ragadt az a derűs, optimista mosoly. Megnyugodtam. Úgy éreztem, végre lehetőséget, biztatást és legfőképp válaszokat kaptam. Választ kaptam arra, hogy régen a rendszeres ciklusom is miért nem volt soha 28 napos. Korábban bárhova mentem, a családom, a barátaim, sőt, az orvosok is mindig azt mondták, hogy… Tovább »

Halmozottan hormonproblémás lány gyereket szeretne – Meddőségi napló

A napok előrehaladtával egyre inkább átvette a kétségbeesés és a feszültség helyét a várakozás, valahol megsejtettem, hogy arra, amikor magamban megjártam a poklokat, mikor hagytam kicsit elengedni a gyeplőt, és sodródni bele az örvényekbe, szükségem volt, így búcsúztattam el az addigi életem, engedtem el a régi napjaim, szokásaim, érzéseim, és gondolataim, hogy valami új költözhessen… Tovább »

Sokkoltak a legújabb leleteim – Meddőségi napló

Végre vége, megjött, pedig tartottam tőle, hogy benne ragadok megint a végtelen, reménytelen időben. Az utóbbi év legnormálisabb ciklusát zárom, és végre megnyugszom. Tudom, hogy mehetek, és elkezdődik valami új, hogy elbúcsúzom a régi orvosomtól, és hozzáértőbb kezek közé kerülök. Vérvétel a harmadik napon, már előtte is a szokásos szédülés kínoz, most pedig éhesen közelítem… Tovább »

Premenstruációs szindrómámtól szenved a férjem – Meddőségi napló

Valahogy megborult az egyensúly. Tulajdonképpen a szokásos enyhe mellfájdalmon kívül nem éreztem semmit, sem különösebb levertséget, és rosszul se voltam, eleinte fel sem tűnt, hogy ülök a számítógépem előtt, és nevetségesen elsírom magam. Aztán nevetek. Férjjel beszélgetve újra elsírtam magam, értelmetlen dolgokért kiabáltam vele egy sort, aztán megint elsírtam magam. Persze, mert minden rossz, romokban… Tovább »

Mindig van lejjebb – Meddőségi napló

Nőgyógyász, endokrinológus, nőgyógyász, endokrinológus, hosszú köröket futottam az elmúlt hetekben, hol itt, hol ott bukkantam fel a rendelőkben, és néha semmire sem vágytam jobban, mint egy kis békére és csendre, hogy ne is kelljen őket látnom pár hétig. Először a nőgyógyász, ugyanis aktuálissá vált a következő rákszűrésem. Abban biztos voltam valamiért, hogy itt nem lehet… Tovább »

Megváltoztam, de szeretem a nőt, aki lettem – Meddőségi napló

Sokáig kerestem magamban azt a fiatal lányt, akire emlékeztem, aki önfeledten kacagva táncolta körbe a világot, aki büszkén tipegett a tűsarkújában, aki felháborodott rajta, ha olyanok nézték meg, akiknek nem szánta magát, aki tajtékzott, ha késett a busz, aki azért késett el a találkozókról, mert még a szempilláját göndörítette. Kétségbeesetten kerestem magamban azt a bohém,… Tovább »

Sose fogom megszokni ezt a csendet – Meddőségi napló

Hosszú és fárasztó napom volt, örülök, hogy hazaérek, jó egy kicsit leülni, meginni csendben egy bögre forró teát. A férjem ma később ér haza, hiányzik. Furcsa ez a csend. A házon kívüli zajokra felriadok, olyan idegenek és néha félelmetesek, ahogy megtörik a magányt, ajtónyitás, felnézek, semmi, már megint a szomszéd volt, odakint egy madár zörget,… Tovább »

Szorongok, és bűntudatom van a férjem andrológiai vizsgálata miatt – Meddőségi napló

Többször előkerült már a téma, hogy igen, egyszer férjnek is el kell mennie az andrológiai vizsgálatra, ha nem sikerül hamarabb összehoznunk a bébit. Amikor először felvetettem a lehetőséget, nem igazán értette, miért kell, ha tudjuk, hol a probléma, de ezen túllendültünk, és azt is mindig hozzátette, hogy őt ez nem zavarja annyira, mint engem a… Tovább »

Békés orvoslátogatás – Meddőségi napló

Hosszú nap, de már megint előbb kell lelépnem, eljött a legújabb orvoslátogatás. Feszült vagyok. Nem várok sok jót, de mégse adtam fel a helyzetem, nem hagyhatom ott az orvost, míg ki nem derült, ténylegesen milyen lesz a másik. Feszült vagyok, már tudom, hogy nem akarok többet küzdeni itt azért, hogy újabb vizsgálatokra szerezzek beutalót, kicsit… Tovább »

Már nem is sírtam, mikor 20 nap után megjött – Meddőségi napló

20. nap Tudatosítom magamban, hogy holnap reggel vérvétel. Igazából már napok óta fájnak a melleim, de mindennek már nem vagyok hajlandó jelentőséget tulajdonítani, elvégre úgyis mindig van valamilyen tünetem, amire a hormonkezelések igencsak rátesznek. Már elhatároztam, hogy nem foglalkozom olyan tünetekkel, hogy valami feszül, fáj, szúr, mert ezeket elképesztően könnyen beképzelem, és újra hipochonder válik… Tovább »

Jó volt köztetek, drága gyermekek! – Meddőségi napló

Délutánra egy nagyobb társasággal egy családhoz vagyunk hivatalosak, négy pici gyermek, sorra jöttek, az első az esküvő után közvetlenül, még ő sem iskolás. Irigy vagyok rájuk, mert hamar jöttek, egészségesek, szépek, épp úgy élnek, ahogy én szerettem volna. Három egészséges kisfiú és egy kislány, a második. A délelőttöm szorongva telik, nem, nem akarok most arról… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!