Cseresznyevirág blog

Boldogság – Meddőségi napló

Régen jelentkeztem, pedig akkor megfogadtam, hogy megírok mindent, ha nem is hetente jelentkezem, de szerettem volna lezárni a történetünket, melyre akkor már sejtettem, hogy fog végződni. Mikor márciusban megírtam az utolsó bejegyzésem, egyrészt boldog voltam, mert úgy éreztem, elindultunk egy úton, melynek a vége talán az a boldogság lesz, melyre úgy vágytunk, de egyszerre úgy éreztem,… Tovább »

10+1 dolog, amit a meddőségem tanított a házasságunkról

Hogy miért szeretem? Nehéz lenne megmondani, hát mondok csak annyit, hogy azért, mert épp olyan, amilyennek lennie kell. Ő volt, aki előcsalogatta belőlem a vérbeli nőt, aki csodálattal és szeretettel nézett a szemeim közé, akinek az ölelése melegséggel töltötte el a szívemet, és akire csodálattal, szeretettel tudtam nézni én is mindig. Mikor eljött az idő,… Tovább »

Miért nem oda születnek a gyerekek, ahol várják őket?

Most nem szeretnék mély és filozofikus lenni, és nem szeretném megoldani a társadalmi problémákat, nem akarok senkit hibáztatni, számon kérni, nem akarom megmondani a helyes utat, és nem szeretnék választ kapni a kérdéseimre, mindössze a fájdalmam szeretném megénekelni. Azt a fájdalmat, mely eltölt akkor is, mikor boldog családokat látok, ahol örömmel várják az újszülöttet, azt… Tovább »

Sokkoltak a legújabb leleteim – Meddőségi napló

Végre vége, megjött, pedig tartottam tőle, hogy benne ragadok megint a végtelen, reménytelen időben. Az utóbbi év legnormálisabb ciklusát zárom, és végre megnyugszom. Tudom, hogy mehetek, és elkezdődik valami új, hogy elbúcsúzom a régi orvosomtól, és hozzáértőbb kezek közé kerülök. Vérvétel a harmadik napon, már előtte is a szokásos szédülés kínoz, most pedig éhesen közelítem… Tovább »

10 dolog, amit a női sorstárs közösségektől kaptam

Sokáig az önsegítő, egymást segítő csoportokat valahogy úgy képzeltem el, ahogy a filmekben megjelennek az anonim alkoholisták, mindenki körbeül, “Sziasztok! Cseresznyevirág vagyok, másfél éve nem esek teherbe!” És már érkezik is a válasz:“Szia, Virág!” Mivel így képzeltem el, nem is gondoltam, mekkora szükségem lenne arra, hogy sorstársakkal beszélgethessek, mikor hiába panaszoltam el a barátaimnak, senki nem… Tovább »

Nem értem, miért bélyegzik meg még mindig a meddő nőket

Régen úgy gondolták, a meddőségben a nő a hibás, sokszor valamilyen bűnként vagy az azért való büntetésként képzelték el, ha valakinek nem lehetett gyereke, emiatt is nagy szégyen volt. Több kultúrában a mai napig megvannak azok a babonák és hiedelmek, melyek a fiatal lányoknak segítenek abban, hogy gyermekük lehessen, mert a szülést mindenkitől elvárják. Aztán… Tovább »

Ha nem tudunk szülni, karriert se építhessünk?

Nem szeretek a blogon politikáról írni, mert egyrészt nem emiatt hoztam létre ezt a blogfelületet, hanem azért, hogy segítséget nyújthassunk egymásnak sorstársaimmal. És azért se szeretek ilyen témákról írni, mivel általában nem örömteli híreket tudtam veletek megosztani. 🙁 A napokban robbant hírként, hogy egy bizonyos vitafórumon az alábbi pontokat tárgyalnák meg: “- az állam járuljon… Tovább »

15 eset, mikor itt az idő orvost váltani

Amikor egy orvos kezébe tesszük le az életünk, hatalmas bizalmat szavazunk neki, és igenis akkor is, amikor a gyerekünk megszületésének a lehetőségéről van szó. A bizalmat könnyű eljátszani, máskor viszont úgy is megmarad, hogy szinte vakok vagyunk azokra a jelekre, hogy ideje váltani és változtatni. Rengeteg jó orvos van, sokszor azonban nehéz megtalálni őket, azonban… Tovább »

Te felvennél tízmilliót, ha még nincs gyereked?

Az utóbbi hetekben minden a CSOK-tól volt hangos, előnyeiről, hátrányairól, lehetőségektől és pontos értelmezéstől. Egyesek kifogásolták, mások örültek neki, bizonyára sokaknak nagyszerű lehetőség, míg mások – ahogy ez a legtöbb támogatásnál lenni szokott – kiesnek belőle. Egyáltalán nem célom most kritizálni, hogy kiket és hogyan támogatnak, úgy gondolom, hogy ez az érintettek számára egy nagyszerű lehetőség,… Tovább »

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} – Év végi hálaadás

Mindenképp szerettem volna egy év végi hálaadást írni, mert azt hiszem, rettenetes évünkben annyi kincs volt, melyekért hálát kell adnom. Nagy örömként ért, hogy az eheti {Vigyázz! Kész! Posztolj!} keretei közt tehetem meg mindezt, ugyanis a témánk ‘Ilyen volt 2015’. Rettenetes év volt. Hálát adok érte, Istenem. Borzalmas nehéz, tele betegséggel, szenvedéssel, veszekedésekkel és sírással. Telistele lelki… Tovább »

Mindig van lejjebb – Meddőségi napló

Nőgyógyász, endokrinológus, nőgyógyász, endokrinológus, hosszú köröket futottam az elmúlt hetekben, hol itt, hol ott bukkantam fel a rendelőkben, és néha semmire sem vágytam jobban, mint egy kis békére és csendre, hogy ne is kelljen őket látnom pár hétig. Először a nőgyógyász, ugyanis aktuálissá vált a következő rákszűrésem. Abban biztos voltam valamiért, hogy itt nem lehet… Tovább »

Karácsonyi üzenetek Nektek a bloggerektől

Kedves Olvasóm! Szerettem volna nektek egy apró karácsonyi ajándékkal készülni, sajnos fizikailag nem tudok segíteni, de amiben mégis, abban igyekszem, mivel, ha te is a sorstársam vagy, tudom, min mész keresztül, és tudom, mennyien nálunk sokkal nehezebb helyzetben vagytok. Fogadjátok szeretettel tehát ezt a kis karácsonyi ajándékot, apró kis üzeneteket a bloggerektől, melyek remélem, segítenek… Tovább »

Szomorú, meddő karácsony

Egy karácsonyi vásáron sétálok keresztül az orvosomhoz, már megint rossz híreket kaptam, legszívesebben sírva bujdokolnék el, közben pedig körülöttem negédes karácsonyi zenék, villódzó fények, nevetve forralt bort kortyolgató párok. Valahogy olyan idegen, olyan távoli most ez az egész, az ünnepi hangulat, a boldogság, most valahogy úgy érzem, nem szeretném, szeretnék elbujdokolni, kimaradni, bezárkózni a saját… Tovább »

Szorongok, és bűntudatom van a férjem andrológiai vizsgálata miatt – Meddőségi napló

Többször előkerült már a téma, hogy igen, egyszer férjnek is el kell mennie az andrológiai vizsgálatra, ha nem sikerül hamarabb összehoznunk a bébit. Amikor először felvetettem a lehetőséget, nem igazán értette, miért kell, ha tudjuk, hol a probléma, de ezen túllendültünk, és azt is mindig hozzátette, hogy őt ez nem zavarja annyira, mint engem a… Tovább »

Hiába vagyok fiatal, lombikkal lehettek gyermekeim – Vendégposzt

Andi miután rátalált Szilvia történetére, úgy érezte, neki is el kell mesélnie, hogyan lett édesanya, hogy evvel erőt adhasson nekünk, nektek. Nem indult könnyen a közös életük, mikor megismerkedtek, mindketten egy rossz kapcsolatból másztak éppen kifelé, ráadásul hiába döntötték el szinte rögtön, hogy jöhet a közös baba, erre még sokat kellett várniuk, azonban szerencsére a… Tovább »

Meddő vagyok, de csakazértis Anya leszek

Folyamatos hullámzás, egyszer fent, egyszer lent, telnek a napok, hetek, hónapok, és keresem a kapaszkodókat, a hitet, hogy egyszer nekünk is sikerülhet, hogy megérkezhet az életünkbe a csoda, akit várunk, hogy boldoggá tehessem vele az embert, akit a legjobban szeretek. Kívülről mi vagyunk a tökéletes, irigyelt pár, akik fiatalon megtalálták egymást, mesébe illő lakodalmat csaptak, közben… Tovább »

A meddőség advent, várakozás

Egy kis adventi sorozatot indítok, hogy az elkövetkező hetekben ne a gondjainkkal foglalkozzunk, azokat tegyük le egy kicsit, és készítsük fel a lelkünket az ünnepre, az ünnepekre, Karácsonyra és az anyaságra, mindkettő egy gyermek érkezése. Készüljünk valahogy úgy, ahogy nem szoktunk, ne csak vásárlással, takarítással, sütéssel-főzéssel, hanem tisztítsuk meg a szívünket, hogy igazán be tudjuk… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!