Cseresznyevirág blog

Boldogság – Meddőségi napló

Régen jelentkeztem, pedig akkor megfogadtam, hogy megírok mindent, ha nem is hetente jelentkezem, de szerettem volna lezárni a történetünket, melyre akkor már sejtettem, hogy fog végződni. Mikor márciusban megírtam az utolsó bejegyzésem, egyrészt boldog voltam, mert úgy éreztem, elindultunk egy úton, melynek a vége talán az a boldogság lesz, melyre úgy vágytunk, de egyszerre úgy éreztem,… Tovább »

Inzulinrezisztensként fokozottan felelős leszek a gyerekeim egészségéért

Mikor végre diagnosztizálták nálam az inzulinrezisztenciát, hirtelen ezernyi kérdésemre szolgált feleletül, de ezek a kérdések egyre újabb és újabb kérdéseket vetettek fel bennem. Most már nem volt többé sötét, homályos folt, hogy miért megyünk keresztül mindezen, elvégre az anyagcsere probléma kialakulásának okaira is pontos választ kaptam: genetika és életmód. Hiába maradt szinte rejtve a családunkban… Tovább »

Nem értem, miért bélyegzik meg még mindig a meddő nőket

Régen úgy gondolták, a meddőségben a nő a hibás, sokszor valamilyen bűnként vagy az azért való büntetésként képzelték el, ha valakinek nem lehetett gyereke, emiatt is nagy szégyen volt. Több kultúrában a mai napig megvannak azok a babonák és hiedelmek, melyek a fiatal lányoknak segítenek abban, hogy gyermekük lehessen, mert a szülést mindenkitől elvárják. Aztán… Tovább »

Ha nem tudunk szülni, karriert se építhessünk?

Nem szeretek a blogon politikáról írni, mert egyrészt nem emiatt hoztam létre ezt a blogfelületet, hanem azért, hogy segítséget nyújthassunk egymásnak sorstársaimmal. És azért se szeretek ilyen témákról írni, mivel általában nem örömteli híreket tudtam veletek megosztani. 🙁 A napokban robbant hírként, hogy egy bizonyos vitafórumon az alábbi pontokat tárgyalnák meg: “- az állam járuljon… Tovább »

Te felvennél tízmilliót, ha még nincs gyereked?

Az utóbbi hetekben minden a CSOK-tól volt hangos, előnyeiről, hátrányairól, lehetőségektől és pontos értelmezéstől. Egyesek kifogásolták, mások örültek neki, bizonyára sokaknak nagyszerű lehetőség, míg mások – ahogy ez a legtöbb támogatásnál lenni szokott – kiesnek belőle. Egyáltalán nem célom most kritizálni, hogy kiket és hogyan támogatnak, úgy gondolom, hogy ez az érintettek számára egy nagyszerű lehetőség,… Tovább »

Új év – új remény :) Boldog Új évet mindnyájatoknak!

Kedves Olvasóm! Ezúton megragadom az alkalmat és szeretnék neked Boldog Új Évet! kívánni. 🙂 Kívánom, hogy ebben az évben teljesüljenek legbelsőbb vágyaid! Ha te is közénk tartozol, örömsikoltozós pozitív tesztelést, végighányt reggeli fürdőszobákat, rugdosást odabentről, és egészséges kisbabát! Ami azt illeti, én is valami hasonlót szeretnék leginkább… 🙂 Tulajdonképpen furcsa, nekem korábban sose voltak újévi fogadalmaim,… Tovább »

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} – Év végi hálaadás

Mindenképp szerettem volna egy év végi hálaadást írni, mert azt hiszem, rettenetes évünkben annyi kincs volt, melyekért hálát kell adnom. Nagy örömként ért, hogy az eheti {Vigyázz! Kész! Posztolj!} keretei közt tehetem meg mindezt, ugyanis a témánk ‘Ilyen volt 2015’. Rettenetes év volt. Hálát adok érte, Istenem. Borzalmas nehéz, tele betegséggel, szenvedéssel, veszekedésekkel és sírással. Telistele lelki… Tovább »

Karácsonyi üzenetek Nektek a bloggerektől

Kedves Olvasóm! Szerettem volna nektek egy apró karácsonyi ajándékkal készülni, sajnos fizikailag nem tudok segíteni, de amiben mégis, abban igyekszem, mivel, ha te is a sorstársam vagy, tudom, min mész keresztül, és tudom, mennyien nálunk sokkal nehezebb helyzetben vagytok. Fogadjátok szeretettel tehát ezt a kis karácsonyi ajándékot, apró kis üzeneteket a bloggerektől, melyek remélem, segítenek… Tovább »

Megváltoztam, de szeretem a nőt, aki lettem – Meddőségi napló

Sokáig kerestem magamban azt a fiatal lányt, akire emlékeztem, aki önfeledten kacagva táncolta körbe a világot, aki büszkén tipegett a tűsarkújában, aki felháborodott rajta, ha olyanok nézték meg, akiknek nem szánta magát, aki tajtékzott, ha késett a busz, aki azért késett el a találkozókról, mert még a szempilláját göndörítette. Kétségbeesetten kerestem magamban azt a bohém,… Tovább »

Nyílt levél a politikushoz, aki szerint már szülnöm kellett volna

Kedves Politikus! Te, aki a levelem olvasod, bizonyára keveset tudsz rólam, mindenesetre kevesebbet, mint én terólad, ezért gondoltam, bemutatkozom. Én vagyok a gonosz, karrierista nő, aki nem épp otthon ápolgatva a gyereksereget végzi az önkiteljesítő feladatát, hanem helyette tanult, diplomát szerzett, dolgozik, olvas, blogot ír. És tudod én vagyok a fiatal, 24 éves nő, aki… Tovább »

A születés misztérium

Szeretjük hangsúlyozni, hogy nők vagyunk, elsősorban emberek, hogy önmagunkért vagyunk szépek, okosak, jófejek, értékesek, hogy mindnyájunk élete egy csoda. Szeretjük azt mondani, hogy nők vagyunk, hiába nincs gyerekünk. És tulajdonképpen igazunk van. Mégis bennünk, nőkben van valami, amit a férfiak nem érthetnek, és nem élhetnek át soha, valami, amit sokszor keresnek, nem értenek, nézik a… Tovább »

Szorongok, és bűntudatom van a férjem andrológiai vizsgálata miatt – Meddőségi napló

Többször előkerült már a téma, hogy igen, egyszer férjnek is el kell mennie az andrológiai vizsgálatra, ha nem sikerül hamarabb összehoznunk a bébit. Amikor először felvetettem a lehetőséget, nem igazán értette, miért kell, ha tudjuk, hol a probléma, de ezen túllendültünk, és azt is mindig hozzátette, hogy őt ez nem zavarja annyira, mint engem a… Tovább »

A meddőség advent, várakozás

Egy kis adventi sorozatot indítok, hogy az elkövetkező hetekben ne a gondjainkkal foglalkozzunk, azokat tegyük le egy kicsit, és készítsük fel a lelkünket az ünnepre, az ünnepekre, Karácsonyra és az anyaságra, mindkettő egy gyermek érkezése. Készüljünk valahogy úgy, ahogy nem szoktunk, ne csak vásárlással, takarítással, sütéssel-főzéssel, hanem tisztítsuk meg a szívünket, hogy igazán be tudjuk… Tovább »

8 év küzdelem, 5 lombik és a kislányom halála után történt meg velem a Csoda – Vendégposzt

Mikor Szilvia történetét olvastam, egyszerre sírtam, és mosolyogtam, mert annyi könny és öröm van benne, amennyit csak egy nő átélhet az élete során. Rögtön tudtam, hogy ennek a történetnek itt van a helye a blogon, hogy minél többen olvassák, és minél többeteknek erőt adhasson, hogy nincs reménytelen helyzet. 🙂 Mindezek után nagyon örültem, hogy kérdésemre, hogy… Tovább »

Tényleg a természetes kiválasztódás számítana a 21. századi embernél?

A minap valaki megemlítette Darwint és az evolúcióelméletet, én pedig hirtelen nem tudtam, miért rándul görcsbe a gyomrom ennek hallatán, elvégre egy lángelméről beszélünk, aki igencsak előrevitte a tudományt, úgy tűnik, én mostanában mégse szeretem. 😀 Arról, amiért nekem görcsbe rándult a gyomrom a neve hallatán, tulajdonképpen nem feltétlen ő tehet, hanem az ezerszer hallott… Tovább »

Álmodtam egy gyermekről… El tudom fogadni, akit kapok?

Egy kisfiúról álmodtam, épp olyanról, mint az édesapja, ki vidáman szalad köztünk, bozontos barna hajával, kérdéseket tesz fel, és csillog a szemében a tudásvágy, a megismerés ösztönével mászik a szekrényre, a fára, aztán ott ül az asztalnál, kiskanalával csapkodja a sütőtökkrémet. Álmodtam egy kisfiúról, s ízlelgettem a neveket, melyik lenne a legszebb a vezetéknevünkkel, hova… Tovább »

Nekem is lesz gyerekem, kisfilm nőkről, akik endometriózissal küzdenek az anyaságért

Ma újra egy (kis)film ajánlóval jelentkezem, és ezúton is szeretnék nektek köszönetet mondani, azért, hogy olvastok, hogy létrejött egy közösség, ahol egymást támogatjuk (ha még nem csatlakoztál, de szívesen beszélgetnél sorstársakkal, szeretettel várunk), és azért is, mert ezt a kisfilmet a múltkori, Sejtjeink című film bemutatója után tőletek kaptam. 🙂 Ugyan könyvből több van a listámon,… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!