Cseresznyevirág blog

Inzulinrezisztensként fokozottan felelős leszek a gyerekeim egészségéért

Mikor végre diagnosztizálták nálam az inzulinrezisztenciát, hirtelen ezernyi kérdésemre szolgált feleletül, de ezek a kérdések egyre újabb és újabb kérdéseket vetettek fel bennem. Most már nem volt többé sötét, homályos folt, hogy miért megyünk keresztül mindezen, elvégre az anyagcsere probléma kialakulásának okaira is pontos választ kaptam: genetika és életmód. Hiába maradt szinte rejtve a családunkban… Tovább »

Te felvennél tízmilliót, ha még nincs gyereked?

Az utóbbi hetekben minden a CSOK-tól volt hangos, előnyeiről, hátrányairól, lehetőségektől és pontos értelmezéstől. Egyesek kifogásolták, mások örültek neki, bizonyára sokaknak nagyszerű lehetőség, míg mások – ahogy ez a legtöbb támogatásnál lenni szokott – kiesnek belőle. Egyáltalán nem célom most kritizálni, hogy kiket és hogyan támogatnak, úgy gondolom, hogy ez az érintettek számára egy nagyszerű lehetőség,… Tovább »

Megváltoztam, de szeretem a nőt, aki lettem – Meddőségi napló

Sokáig kerestem magamban azt a fiatal lányt, akire emlékeztem, aki önfeledten kacagva táncolta körbe a világot, aki büszkén tipegett a tűsarkújában, aki felháborodott rajta, ha olyanok nézték meg, akiknek nem szánta magát, aki tajtékzott, ha késett a busz, aki azért késett el a találkozókról, mert még a szempilláját göndörítette. Kétségbeesetten kerestem magamban azt a bohém,… Tovább »

Jó volt köztetek, drága gyermekek! – Meddőségi napló

Délutánra egy nagyobb társasággal egy családhoz vagyunk hivatalosak, négy pici gyermek, sorra jöttek, az első az esküvő után közvetlenül, még ő sem iskolás. Irigy vagyok rájuk, mert hamar jöttek, egészségesek, szépek, épp úgy élnek, ahogy én szerettem volna. Három egészséges kisfiú és egy kislány, a második. A délelőttöm szorongva telik, nem, nem akarok most arról… Tovább »

A könnyen jött babákat irigylem, a nehezen jöttek inspirálnak

Mit érzek akkor, mikor valaki körülöttem bejelenti, hogy érkezik náluk a baba? Mikor azt látom, hogy mindenhol pocakok vesznek körbe? Mikor nap, mint nap elsétálok a játszótér mellett? Elsősorban keserű irigységet, pedig néha olyan jó lenne, ha tudnék együtt örülni velük. Néha szabályosan szorongok egy-egy esküvő, nagy családi vagy baráti találkozó előtt, hogy vajon hányan… Tovább »

Híres emberek, akik felvállalták, megküzdöttek a gyermekeikért

Ő felvállalták, milyen küzdelmeken kellett keresztülmenniük, hogy szülők lehessenek, ez pedig – annak ellenére, gondolhatjuk, hogy persze, ők gazdagok, több lehetőségük van, – nagyon jó, mivel híres emberként tömegekhez jut el a szavuk, s avval, hogy hosszú évek után gyermekeik születtek, másoknak is reményt adnak, illetve nagyon fontos, hogy akkor, amikor előkerül egy-egy ilyen történet,… Tovább »

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} – Otthonunk szíve a gyerekszoba (lesz)

Nem panaszkodhatok, van egy lakásunk, ahol már lassan két éve hajtom nyugovóra minden este a fejem, ez az a hely, ahol férjjel megalapítottuk a közös jövőnk, késő estig filmeztünk, egymás mellé feküdtünk a puha takarók közt a franciaágyba (a többiről pssszt), ahol a konyhában ízletesebbnél ízletesebb csemegéket készítettem. Szeretem ezt a kis lakást, otthonos, apró,… Tovább »

Álmodtam egy gyermekről… El tudom fogadni, akit kapok?

Egy kisfiúról álmodtam, épp olyanról, mint az édesapja, ki vidáman szalad köztünk, bozontos barna hajával, kérdéseket tesz fel, és csillog a szemében a tudásvágy, a megismerés ösztönével mászik a szekrényre, a fára, aztán ott ül az asztalnál, kiskanalával csapkodja a sütőtökkrémet. Álmodtam egy kisfiúról, s ízlelgettem a neveket, melyik lenne a legszebb a vezetéknevünkkel, hova… Tovább »

Lépj túl a szüleid árnyékán!

Tegnap írtam róla, milyen fontos, hogy a jó szülőséghez feldolgozzuk saját gyermekkorunk traumáit, illetve arról is, hogy ebben még nekem is van hová fejlődnöm. Ugyanakkor úgy gondolom, nem elég túltennünk magunk saját sérelmeinken, hanem – különösen ilyenkor, mikor úgyis várakozó álláson vagyunk, – érdemes energiát fektetnünk abba, hogy jobbak lehessünk. Ne kövessük el ugyanazokat a… Tovább »

Hogy jó szülő lehess, fel kell dolgoznod a gyermekkorod traumáit

Szeretném azt az időt, amíg várjuk a kis albérlőnk beköltözését a legjobban kihasználni, de nem arra, hogy bulizhassunk, világot lássunk, hanem arra, hogy a lehető legjobb anya lehessek, akit kaphat, ennek pedig egyik legfőbb alappillére, hogy feldolgozzam saját gyermekkorom traumáit, és ne neki(k) kelljen azokért a dolgokért megbűnhődniük, amiket én gyermekként elszenvedtem. Miért fontos feldolgozni… Tovább »

Buli van! – Gyerekek táncolnak

Elképesztően aranyos videók. 🙂 A zenékért nem vállalok felelősséget: Nem tudom eldönteni, hogy az ikrek vagy a zoknis a kedvencem. 😀 Apa is jól csinálja, hát még én! A profik írtáncot nyomnak. 🙂   Tetszett a bejegyzés és nem szeretnél lemaradni? Csatlakozz hozzám a Facebookon is!    ... Tovább »

Azok a csodálatos laptopok és kábelek!

Örök dilemmám, hogy hogyan fogjuk gyerekbaráttá tenni a lakást, és mit fogok tenni, hogy ne ragadjanak a képernyő előtt, de ezeken a videókon elolvadok. Mindent a laptopért! Előre! Már elsőre is tökéletesen használom! Ha megtalálom, megeszem! Hét hónapos koromra tökéletesen kezelem! Gyorsan tanulok, és elérem, amit akarok! Ha szerelni kell, tudod, kit hívj!   Tetszett… Tovább »

Macska mellé gyerek??? – Négylábú bébiszitterek II.

Azt hiszem, a macska-baba-kérdés még több dilemmát szokott okozni, mint a kutya-baba együttlakás. Mivel nem vagyok gyakorlott macskatartó, nem fogom az alomkérdésről értekezni, csupán pár videót hoztam a kételyek eloszlatására és szívet melengetni. Hát nem ennivalóak? 🙂   Tetszett a bejegyzés és nem szeretnél lemaradni? Csatlakozz hozzám a Facebookon is!... Tovább »

Ha a babák az apjukkal maradnak :)

Múltkor már posztoltam egy videót, amiben a gyerekek az apjukkal maradtak otthon, és a férfi alkotott, most nézzük csak, mit csinálnak a gyerekek. 🙂 Nem tudom, hogy vagytok vele, de én elolvadok az ilyen felvételektől, és már most is sírok rajta pedig még terhes sem vagyok. “Apa szeretlek, kapsz puszit!” Apa, aki mindent megcsinál (férjeknek… Tovább »

Úgy éreztem, valaki más életét élem – Meddőségi napló

Én voltam az, aki nagy családban nőttem fel, nagy nővérként. Gyerekként babával játszottam, vagy kistesókkal, tízenkevés évesen büszke voltam rá, hogy tudok egyedül pelenkázni, és be tudom imádkozni a szájukba a sütőtökkrémet. Én voltam az, aki Barbie-babával játszottam, és akármennyire is nem számít most menőnek, bevallom, szerettem, voltak felnőtt és gyerekbabák, és lehetett velük játszani…. Tovább »

Felkészülés életünk legszebb és legkomolyabb feladatára

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a gyerekvállalás nem csak életünk legszebb, hanem egyben legkomolyabb feladata is, amikor megérkezik a kis csöppség a családunkba, eleinte teljesen ránk lesz utalva, tőlünk kap mindent, tőlünk tanul mindent, mi leszünk számára az egész világ, és azt hiszem, amennyire tudunk, fel kell rá készülni. 🙂 Az, hogy mennyi időt kapunk… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!